Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)
Mészáros Balázs muzeológus: A Textilipari Múzeum létesítésének időszerű kérdései
a termelési mód és viszonyok világméretű gyökeres átrendeződéséhez vezető kézműipari forradalom kibontakozásának keretéül éppen a textilipar szolgált. Az a dinamikusan kibontakozó folyamat, amely az elmúlt években létrehozta a bányászati, kohászati, vegyészeti, olajipari, alumíniumipari, elektrotechnikai és még egy sor más muzeumot, a textilipar területén, - az első nagy eredményeként, - 1962-ben létrehozta a pápai Kékfestő Muzeumot. A múzeum kialakítására a XVIII. század vége óta működő Kluge kékfestő műhely épületeiben az üzem eredeti felszerelési tárgyainak és termékeinek felhasználásával került sor. Az igy létrejött műemlék-együttes kezelésével a költségeket fedező Könnyűipari Minisztérium a Textilipari Kutató Intézetet bizta meg. A múzeum részére a helyesen felismert közös kulturális érdek alapján nyújtott rendszeres támogatásával követendő példát mutat a Pápai Textilgyár is. Az anyagi ráforditás, valamint az intézet munkatársainak a múzeumi gyűjtemény kiegészítésére, állagvédelmére, szakszerű nyilvántartására, tudományos feldolgozására és a bemutatás mind igényesebb színvonalának biztosítására irányuló törekvés igen jelentős, forintban nem kifejezhető kulturális haszonnal jár. A múzeum iránti érdeklődés, hazai és külföldi látogatóinak száma, évről-évre növekszik. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a múzeum gyűjteménye valóban páratlan Közép-Európában, gazdag anyagával méltó párja a hasonló profilú zagorszki /Szovjetunió/ muzeális gyűjteménynek, mégis el kell ismernünk, hogy profilja szerint csak kisebb részterület bemutatására vállalkozhat. Ugyanakkor a textil és textilruházati ipar egészét felölelő, nemzetközi és hazai tradícióit feltáró nyilvános közgyűjtemény létrehozása egyre sürgetőbb igényként jelentkezik, nem utolsó sorban azért, mert az iparág rekonstrukciójának megindulásával igen sok olyan régi, műszaki műemléknek tekintendő gép került veszélybe, amelynek megsemmisülése pótolhatatlan veszteséget jelent az iparági muzeuológia szempontjából. Ez a felismerés adott dinamikus lendületet a Textilipari Múzeum létrehozására irányuló társadalmi kezdeményezésnek. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület keretén belül az előkészítő és szervező munka megindítására 1968-ban életre hivott társadalmi munkabizottságnak - a Könnyűipari Minisztérium dicséretes támogatása mellett is - komoly nehézségekkel kellett szembenéznie.
