Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Mészáros Balázs muzeológus: A Textilipari Múzeum létesítésének időszerű kérdései

jának történeti fejlődése megismerése terén." Ma ez a szemléletmód jellemző földünk legtöbb nagy műszaki múzeumára. Szintetizáló törekvésük, politechnikai jellegük - néhány sajátos kivételtől eltekintve - népre, országra való tekintet nélkül, szembetűnő általános jellemző vonásuknak tekinthető. Ezeket a muzeumokat a fejlődés egy bizonyos szintjén az általános ipari fejlődés hozta magával. Azokban a társadalmakban, amelyekben az általános ipari vagy egyes szakági fejlődés nagyon gyors, ugrásszerű ütemet mutat, rövid időn belül és tömegesen jönnek létre a szakági muzeumok is. Tény kérdése, hogy a műszaki muzeumok többsége kapitalista körülmények között jött létre, a fenti összefüggés korunkban mégis éppen a szocialista nagyipar kialakulása kapcsán mutatkozik meg szemléletesen. A Szovjetunióban például az utolsó ötven esztendő alatt mintegy 200 szakmúzeum és műszaki kiállítóhely jött létre. Ki kell hangsúlyozni, hogy a műszaki muzeumokat létrehozó motívumok társadalmi fontossága a szocializmus körülményei között csak fokozódott. Szocialista viszonyok között a műszaki múzeumtól nemcsak a technika belső fejlődési útjainak bemutatását várják az egyes szakágazatokon belül, hanem azt is, hogy megismertessen a természettudomány és technika általános fejlődésének történelmi szerepével. A technika a munkásosztály közvetlen környezetének egyik alkotóeleme, fejlődéstörténeti bemutatása a munkásosztály kulturális és technikai képzését is különlegesen szolgálja. A természettudományok és a technika története az a terület, ahol a humán és a természettudományos-technikai képzésen alapuló műveltség elemei rendkivül szorosan illeszkednek. Ebből adódóan a szocialista országokban működő műszaki muzeumok igen hasznos feladatot tölthetnek be a sokoldalú kulturáltság, a szocialista közművelődés kialakitása terén. Amikor a műszaki muzeumok létrejöttének és célkitűzésének nagy vonalakban történt áttekintése után azt vizsgáljuk meg, hogyan állunk mi magyarok ezen a téren, Széchenyi István szavai juthatnak eszünkbe: "Tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közösség erejét, hanem az ész, mely azokat józanul használni tudja. Igazibb suly és erő az emberi agyvelőnél nincs." Sajnos e nagyszerű gondolat realizálására a hazánkban uralkodó vi-