Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1965

Hont Ferenc megnyitó előadása

csolódik be a tudományos munkába, akiket szivem teljes szeretetével üdvözlök és remélem, hogy önökre, valamint a szinházi gyakorlat és más tudományágak képviselőinek együttműködésére a jövőben is számithatunk. Mai tudományos értekezletünk tárgya: A SZOCIALISTA SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA IDŐSZERŰ PROBLÉMÁI. Nem véletlen, hogy a Színháztudományi Bizottság első tudományos értekezletének tárgyául e témakör megvitatását választotta, mert a szocialista szinház és dráma kérdéseit tevékenységük középpontjába állították a színháztudomány művelői. Bevezetőként ebből a témakörből szeretnék kiemelni néhány problémát, amelyek megvitatása, tisztázása, véleményem szerint döntően fontos. Az első és legáltalánosabb kérdés, amely a gyakorlati tevékenységnek is a középpontjában kell, hogy álljon és amely elméleti tevékenységünknek középpontjában is áll: mit nevezünk szocialista színháznak, mit jelent elméletben ós gyakorlatban az a kifejezés, hogy szinházi kulturánk szocialista vonásai. Mindent el kell követnünk, hogy ezek a szocialista vonások erősödjenek a megválósuló szocialista társadalomban, de szükséges, hogy tisztán lássuk, mire törekszünk, melyek azok a kritériumok, amelyek meghatározzák egy szinház működésének szocialista jellegét. Az államosításkor Magyarországon egyszer és mindenkorra megszűnt a kapitalista szinházi szervezet. Alapjaiban létrejött a szocialista szinházüzem. A szinházak a nép tulajdonába kerültek és megnyilt annak a lehetősége, hogy szinházmüvészetünk elinduljon a szocialista szinház kialakításának utján. De az államosítás óta, társadalmi és gazdasági életünkben is jelentős változások történtek. A szocialista rendszer egész társadalmunkban és egy-egy intézményen, egy-egy területen belül nem megkövült, nem egyszer s mindenkorra adott, hanem fejlődik, változik, alakul az egész társadalom, és vele alakulniok kell a társadalom részeinek,területeinek, intézményeinek, igy a színháznak is. - 6 -