Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története

dithatták, nem is szólva arról, hogy ezen összeg a tervezett épitkezésre megközelítőleg sem lett volna elég. Jóllehet Bárányék kezdeményezése sikertelen maradt, a szinhézópités kérdését mégsem lehetett mellőzni, mert a felzaklatott kedélyek továbbra is egy célszerűbb játszóhelyiség felépítését kivánták. A sajtó állandóan felszinen tartotta a szinházlétesités kérdését és a város rohamos fejlődésével megnövekedett kulturigények is állandóan követelték. A város polgármestere 1886. április 27-én értekezletre hivta össze a szinügy iránt lelkes érdeklődőicet, s előadta, hogy miután a régi rozzant arénát lebontották, Kaposvár szinház nélkül maradt. A város növekvő kulturigénye és számbelileg is állandóan gyarapodó lakossága szükségessé teszi egy állandóbb jellegű szinház épitését. Az e tárgyban tanácskozó értekezlet elnökévé Német Ignácot, jegyzőjévé Csondor Jánost választották, s a tanácskozáson Boboz István szerkesztő a következőket terjesztette elő: Állandó színházról ma még szó sem lehet: először azért, mert minden szép és jó helyen fekvő telek a herceg kezén van, másrészt pénzünk sincs annyi. Tehát addig is mig a város állandó színházat emelhetne, életszükségnek tartja közművelődési szempontból egy szinkör építését.27Ennek érdekében a következőket indítványozta: Először Mondja ki az értekezlet elvben, hogy akar szinházat épiteni. Másodszor Jelölje ki hozzá a helyet. Harmadszor Beszélje meg azon módozatokat, hogy kellő pénzmennyiség mily uton szerezhető be? p/Somogy 1873' 18. sz. Megint állandó szinház. 'Kaposvári Állami Levéltár. Közgyül. jkv. 1886. máj. 3175/5203/886. - 213 -