Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Szabó-Jilek Iván: Fény és hang az angol színházművészetben

FÉNY ÉS HANG AZ ANGOL SZÍNHÁZMŰVÉSZETBEN /A londoni szinházak technikai megújhodása/ Európában a német szinházépitészet, színháztechnika nagy tekintélyt vivott ki magának és napjainkban is vezető szerepet tölt be. Amikor a magyar szinházak és tachnikai felszerelésük eredetét és rendszerét kutatjuk, nem nehéz felismerni a német /osztrák/ hatást. Nem mintha a magyar szinházak technikai berendezései a német színházakéval azonos szinten mozognának, de érezni, hogy a nagy példakép mindig a német volt és ma is az. Az utolsó husz évben,különösen Nyugat-Németországban, egymás után épültek az uj szinházak, amelyek egyre modernebbek, nagyobbak. Az alapterület mind nagyobb részét foglalják el a hatalmas méretű szinpadok és az azokat kiszolgáló helyiségek. A gépesités betört a színházba. A művészi kifejezés szolgálata mellett a gépek a műszaki dolgozók sokszor nehéz fizikai munkáját is megkönnyítik. Ezek az uj színházak s bennük az igen magas műszaki szinvonalon álló berendezések nem ismeretlenek a magyar szakemberek előtt, a "Bühnentechnische Rundschau" c. folyóirat rendszeres tájékoztatást nyu.1t részletes leírásaival, ismertetéseivel. Az utóbbi időben azonban egyre többen teszik fel a kérdést - maguk a németek is - vajon hasznára van-e a színművészetnek c. már-már öncélúvá váló színháztechnika? Ki tudják-e használni a rendezők a berendezésekben rejlő lehetőségeket? Egyáltalában a tekintélyes beruházás arányban áll-e azzal az élménytöbblettel, amit a nézőknek kapniuk kellene? - 78 I