Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Taródi-Nagy Béla: Kinál-e valamit a kiber-netika a színháztudománynak?

mák ilyen felhasználásáról, fejlesztéséről egyáltalán beszélhessünk, ahhoz indokolásképp vegyük szemügyre: A törvénnyel való viszonyunkat A törvény vizsgálata nem metafizikus cél. A törvény mindig azért érdekel bennünket, hogy annak alapján előállítsuk vele a kivánt jelenséget, vagy megakadályozzuk vele a nem-kivánt jelenség bekövetkeztét. A törvény a művészetek terén is, az anyag törvényszerűségei szerint alakul. A törvénnyel való kapcsolatunknak különböző fázisai vannak. a/ A megismeré

s, amelyben az objektiv szubjektivál

ódi

k. Ez a törvénnyel való viszonyunk kezdet

i szakasza. Egyben színvonal is. Az objektiv valóságba való bepillantás adott foka: minőség. b/ Alkalmazá

s, amelyben a szubjektiv objektiválódl

k. A törvénnyel való viszony beteljesedés

e. Ide tartozik a törvény változatlan alkalmazása, a törvény megváltoztatása és uj törvény létrehozása. Az alkalmazásnak a megismeréssel szemben sajátos menynyiségi értéke, jellemzője is van. A megismerés inkább minőség. Az alkalmazás mennyiségi faktorát az jellemzi, hogy a törvény a társadalomnak mekkora és milyen értékű tömegeit, részeit milyen mértékben hatja át. Ám a mennyiség mindig valamely minőség mennyisége. A kettő együtt: c/ Mérté

k: minőség és mennyiség dialektikus egysége, mint a törvénnyel kapcsolatos aktivitásun

k színvonala. A törvénnyel kapcsolatos aktivitásunk mértékét az fejezi ki, hogy az ember által érintetlen /A-szektor/, az ember által alakított /B-szektor/ és az emberhez hasonlóvá tett objektumok /C-szektor/ aránya hogyan viszonyul egymáshoz. Ez az A-B-C szektor egymáshoz való aránya. - 61 -