Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Balogh Géza: Szinpadellenes abszurd szinház

abszurditásának, a látszólag hiábavaló és valójában mégis felemelő és nagyszerű harcnak az ábrázolása. Az örökké fenyegető veszély, a pusztulás Itt is jelen van, a félele

m, amely Marta Piwinska szerint a legigazabb magyarázata, kulcsa életmüvének, s mindenekelőtt legmarkánsabb drámai müveiben jelenik meg, az aggodalom az együttérzés ebben az Írásában található meg a legszebb és egyben legsüritettebb formában, s feltétlenül meg kell emlékeznünk róla, mielőtt színpadi müveivel közelebbről megismerkednénk. A novellában /

Az élet gyümölcs

e - Owoc zywota/ egy hangyaboly kétségbeesett küzdelme tárul elénk. A hangyák életét feldúlta egy bot, az állatok szétszaladnak, próbálják összeszedni a szétdúlt éléskamrát, a lerakott petéket és újra visszamennek a boly belsejébe. Hozzálátnak, hogy újra felépítsék otthonukat. De a bot lesújt és a maradékot is elpusztítja. Az életben maradt hangyák most még lázasabban folytatják a munkát, ismét a katasztrófa színhelyére hordják a petéket és mérhetetlen akarattal és türelemmel kezdik újra felépíteni a hangyabolyt... íme az élet abszurditásának kegyetlenül kifejezett metaforája, mely ugyanakkor az alkotás, a teremtés, a pozitív és a negativ metaforája is. Ez a kegyetlen mechanizmus jellemzi Ionesco és Beckett müveit, de hogy Rózewiczhez eszmeileg és földrajzilag is közelebbi rokonra hivatkozzunk, honfitársát, Slawomír Mrozeket is. Az ő - ma már világszerte ismert és számos országban játszott - müveiben a mechanizmus és a sztereotip kegyetlen szövetsége képviselik a negativ oldalt az Író racionális életigenlésével szemben,s egyben a mü anyagát is ezek szolgáltatják. Mindkettőjük alkotói fantáziáját igy jellemezhetnénk a legpontosabban: a realitást, a köznapi valóságot fejlesztik tovább abszurditássá. Az élet abszurd voltát abszurd logikával tárják elénk, s a kép, a szó legnemesebb értelmében, irtóztató. - 43 -