Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Kónya Judit: ízlés és műveltség

Ez a kutatócsoport szakítani akart azzal a gyakorlattal, mely csupán a felületi tényezők adatszerű összeszámlálását célozza. Uj területre merészkedett: a belső tartalmak kutatására. Mindeddig az volt a szociológiai felvételek fő tényezője, hogy mennyiségi méréseket alkalmazzon. Vagyis, hogy kideritse, hány ember olvas - újságot, könyvet, s esetleg még részletezőbben regényt, verset, ponyvát; hány ember jár szinházba, moziba, tárlatra /s ezen belül is néhány müfaj-felsorolás/ és szabad idejének mely részét fordítja ill. szánja kulturális élvezetekre. - Ez a kutatócsoport viszont azt tűzte ki céljául, hogy felderíti: milyen a dolgozó emberek Ízlése napjainkban; milyen formában jutnak közel a művészeti alkotásokhoz; Ízlésüket milyen műveltségbeli szint határozza meg. A csoport tehát egyrészt az Ízlésbeli, másrészt a műveltségbeli állapotot kívánta rögziteni. Ehhez a kettős irányú kutatáshoz azonban a munkacsoportnak nem álltak rendelkezésére már eddig kidolgozott módszerek, hisz ilyen irányú szociológiai felvételre még sehol sem tettek kísérletet, legalábbis tudomásunk szerint nem. Melyek voltak tehát a legfontosabb feladatok? Először, hogy megállapodjunk: mit akarunk kérdezni és hogyan? Mindjárt az elején nyilvánvalóvá vált, hogy két uton kell megközelítenünk a problémát:az úgynevezett teszt és a "Ki mit tud?" módszereivel. A teszt-kérdőiveket a bemutatandó anyagok alapján három fő művészeti ág: az irodalom, a zene és a képzőművészet köréből állitottuk össze. A "Ki mit tud?" ezek mellett még a szinház, a film és az általános műveltség bizonyos kérdéseit is magába foglalta. - Azzal eleve számolnunk kellett, hogy a szinház és film problémáit csak közvetett adatokkal tudjuk megközelíteni, hisz egy adott drámát pl. mégsem játszhattunk el a kérdezettek előtt - márcsak az időbeli megkötöttség miatt sem. De miután a szin- 28 -