Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Staud Géza: Hevesi Sándor

szini kódrendszernek agyszólván mindig alkotóeleme a zene /vokális és instrumentális formában is/ és ezért kiemelt jelentőségű konvenció. II. Egy komplex dramaturgia vázlata Ha a szinjáték "dinamikus komplex kép", akkor ennek a sajátosságának dramaturgiájában is meg kell nyilvánulnia. Mivel tárgyunk a szinjáték, ezért olyan tárgyalási szerkezetet kellett kialakitani, amely lehetőség szerint magába foglalja a szinjáték minden összetevőjét, különös gonddal kezeli ezen belül a játék és nézői találkozását, a sajátos művészi hatás kialakulásának útját,feltételeit. Ezért szól külön fejezet az előadás kezdetét megelőző momentumokról, mégpedig nem a szinházi alkotóműhelyen belü? végzett munkát, a próbafolyamatot értve ez alatt, hanem azt az általában elhanyagolt előzetes kölcsönhatást, amely a játék és leendő nézői között kialakul s amely nélkül szinte lehetetlen megérteni sok igen jelentős szini konvenciót. Módszertanilag fontos és szükséges az is, hogy e dramaturgia egyes tételei bizonyitásának menete során a lehetőség szerint minél gazdagabb szinháztörténeti /dráma-, báb-, opera- stb. történeti/ anyagot sorakoztasson fel. A heterogén közönségből homogén közösség kialakitása mindenkor fontos feladatot jelent a szinjáték művészeinek és ezért legváltozatosabb, köztük szinjátékos, eszközöket használtak fel e kitűzött cél elérésére. A változatok az általános előzetes informálástól, hangulatteremtéstől a játék fő témájának bevezetéséig, a szerves kapcsolatig terjednek. Már a szinre lépő egyetlen embernek is megvan a lehetősége, hogy megteremtse a dinamikus komplex szini képet. A cselekvő-megszólaló, egy vagy több személyt ala^cito szi- 282 -