Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Staud Géza: Hevesi Sándor

gandát fejtett ki a nagy társadalombiráló érdekében s Magyarországon valóságos Shaw-kultuszt teremtett. Számos levele tanúskodik Granville-Barkerhez,a kiváló drámaíróhoz, színészhez és Shakespeare-kutatóhoz fűződő barátságáról is. Többek között tanácsokkal látja el egy Angliában létesítendő Nemzeti Szinház szervezetéhez. Az 1963-ban Laurence Olivier vezetése alatt életrehivott angol Nemzeti Szinház bölcsőjét Hevesi Sándor is ringatta. Barátjának mondhatta Gordon Craiget is, koiának szinházi reformátorát,akinek The Art of the Theatr

e cimü könyvéhez angol nyelvű előszót irt. Közös terveikről a ma 92 éves és a Nizza melletti Vence-ban élő Craig bizonyára sok érdekes dolgot tudna mesélni. A húszas évek végén előadásokat tart a londoni Pen Clubban és a Kings College-ben Shakespeare-ről és a nagy magyar költőkről. Előadásainak egy része a The Slavonic Revueben jelent meg. Igen nagy érdemeket szerzett Az ember tragédiá

jának első hü és költői angol forditása körül is. Tiz éves igazgatói működése alatt 1922-től 1932-ig a Nemzeti Szinház egyik virágkorát éli. Müsorpolitikáját sok tekintetben megszabja az a körülmény, hogy a szinházat jövedelmezővé kell tennie,mert az első világháború után erősen megcsappant a szubvenció összege. Hevesit nem félemliti meg ez a követelmény, meg van győződve arról, hogy művészi céljait össze tudja egyeztetni a szinház gazdasági érdekeivel. 1924-ben megnyitja a Kamaraszínházat, amivel nemcsak a Nemzeti Szinház bevételi lehetőségeit növeli meg, hanem uj utat tör a fővárosi szinházak rendszerében. Reinhardt ötlete nyomán az intimebb hatású darabok előadására szolgáló Kamaraszínház ugyanis ettől kezdve állandósul Budapesten, s több nagy szinház is felkarolja ezt a művészileg és gazdaságilag egyaránt hasznos megoldást. Hevesi műsora rendkivül változatos.Az élő magyar drámairodalmat elsősorban Herczeg, Zilahy, Csathó, Bl.bó, Asz- 268 -