Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: A Thália Társaság

Ez alkalommal három egyfelvonásost matattak be:a belga-angol Lawrence Alma-Tadema festőművész egyetlen drámai müvét A láthatatlan kormányo

st,a Thália drámapályázatára készült Mende Béla A kapocs cimü darabját és Frank Wedekind A hőspteno

r cimü szatiráját. A láthatatlan kormányo

s mélabús hangulatának szuggesztív ereje megragadta a századforduló kiváló magyar festőművészének, Gulácsy Lajosnak a fantáziáját és ő készített az előadáshoz díszleteket. Az álomvilágban élő Gulácsy sem a francia komédia Írókat, sem Ibsent, vagy Hauptmannt nem követhette volna a szinpadon; számára a ködös, panaszos, mélabús Alma-Tadema darab hangulata volt inspiráló hatású. Az előadáshoz a jelmezeket is Gulácsy Lajos tervezte, a diszlettel azonos stilusban. A szereplők közül Forgács Rózsi megtalálta a darabnak megfelelő játékstílust és hangnemet, Batizfalvy Elza, aki csak nemrégen került a Király Színházból a Tháliába, szépségével és üdeségével hatott. A második darab Mende Béla A kapoc

s cimü egyfelvonásosa a Thália Társaság 1905« év elején hirdetett drámapályázatára érkezett be. A pályázatra 48 pályamunkát küldtek be, amelyek közül a birálók hatot találtak méltatásra érdemesnek és egyet kvalitásosnak. Ez utóbbi volt A kapoc

s. A szerzővel történt megbeszélés alapján némileg átdolgozva mutatták be, de különösebb hatást nem ért el s a kritika sem vesztegetett sok szót rá. A szereplők a szürke szöveg ellenére is jól játszottak és Batizfalvy Elza itt már teljesen magáira talált és feladatát kitűnően oldotta meg. Dicséret illeti Forgács Rózsit, s kitűntek Verő Margit és Bálint Lajos is. A drámatechnika és mondanivaló szempontjából a legjelentősebb a harmadik bemutatott darab volt,

Wedekind A hő

steno

r cimü tragikomédiája. Wedekind a meghökkentő szerző volt abban az időben.

Tavasz ébredés

e cimü kamasz tragédiája Európa-szerte óriási visszhangot és élénk vitákat kel- 248 -