Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964
ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: A Thália Társaság
s a Thália Társaságnak most már joga van az önbizalomhoz, amely nagyon szükséges vakmerően szép vállalkozásában." Frielle Kornélia látogatásáról azért Ír ilyen lelkendezéssel Márkus László, mert éppen a konzervatív Nemzeti Színházban hangzottak el lekicsinylő szavak a Tháliásokról, s Prielle Kornélia ekkor, élete nyolcvanadik évében, a megbecsülés, a szeretet és a tekintély szinészek számára ritkán elérhető magasságában állott, s a járásban betegsége miatt erősen akadályozott matrónának a várbeli kirándulása ezért hatott a szenzáció erejével. A Magyar Szinpa d tanúsága szerint ugyanezen a napon a Nemzeti Színházban Sardou A boszorkán y cimü ötfelvonásos drámáját játszották, amelyben a fő vonzóerő Márkus Emilia Zoraya alakitása volt; a Vigszinházban Feydeau Kézről kézr e cimü bohózata volt műsoron, Varsányi Irén és Hegedűs Gyula főszereplésével;a Király Színházban aznap 163-adszor került színpadra a János vité z Fedák Sárival a címszerepben, mig a Népszínházban Pálmay Ilka utolsó vendégfelléptével Suliivan A mlkád ó cimü operettjét tapsolta a közönség, a Magyar Színházban pedig az Ex Le x cimü látványos revüt adták. Budapest tehát szórakozhatott, de irodalmi értékű drámát,modern rendezésben csak a Várszínházban láthatott. A Magyar Szinpa d közli a felsorolt darabok szövegeit, de a Babon a és a Mária Magdoln a vársz ín házi Tháliaelőadásának csak a szereposztása található a műsorlapban. A szereposztás szerint felléptek: Sándor József, Verő Margit, Doktor János, Bálint Lajos, Kürthy György, Kürti József, Dobi Ferenc, Forgács Hózsi éo mások. A szinészek névsora tehát már az első évad végére is jelentékenyen bővült. A Várszínház azonban túlságosan messze volt Pesttől, a vári közönségre a Thália nem számithatott, a pestlek, a munkások, a lelkes diákok számára pedig a Vár messzi és költséges volt. Abban az időben a Lánchidon még hidpénzt - 246 -
