Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története

Az ajánlatok mérlegelése újból a bizottság elé került, s az 1910. január 10-i közgyűlésen a legképtelenebb javaslatok hangzottak el. Balla Kálmán a Teleki utcai téren kívánta felépiteni, Lengyel Pál, a Szarvas vendéglő tulajdonosa ingyen telket ajánlott fel, Péter János a Honvéd téren látta jónak az épitkezést, mig végre a tanácsi javaslat, melyet heves viták után elfogadtak, ismételten a Rákóczi teret jelölte meg. A közgyűlés a továbbiakban az ügyek intézésére egy héttagú bizottság kijelölését javasolta, s a képviselőtestület pedig megbízta a város polgármesterét, hogy az épitendő szinház ügyének állását a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjessze fel. Egyben mutasson rá az anyagi nehézségekre is és az igért 60 000 korona államsegélynek 80 000-re való felemelését kérje. Az építés keresztülvitelére alakult különbizottság /melynek tagjaisKovács Soma helyettes polgármester,Kóczián Emil, Szabados Imre, Nemes Manó, Bereczk Sándor, Gáspár Gyula, Loncz Sándor/ 1910. január 20-án összeült, hogy Balla Kálmán színigazgatóval egyetemben a beérkezett terveket megvizsgálja. A szakkivánalmaknak és anyagiakban is legmegfelelőbb Stáhl-Magyar-féle vasbeton színház tervezetét elfogadták, de ennek kivitelezésére is 220 000 koronára lett volna szükség, a városnak pedig mindössze 120 000 korona állt rendelkezésére. Ugy döntöttek tehát, hogy a még szükséges összeg előteremtése ügyében tárgyalásokat kezdenek a kultuszkormányzat illetékeseivel. Január 27-én Kovács Soma helyettes polgármester vezetésével Gulyás Ferenc tanfelügyelő, Kovács József dr. és Szabados Imre küldöttség formájában fel is kereste Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkárt és az igért 60 000 korona államsegélyt most már nem 80 000-re, hanem 100 000 koronára kérték felemelni. - 218 -