Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története

ményeikből következtethetünk a játékok szabadtéri színhelyére, az előadások pontos helyét azonban meghatározni nem tudjuk. Tekintetbe kell venni, hogy a XIX. század elejei erősen falusias külsejü város nagyon is mezőgazdasági jellegű volt,''" s ha juliusban, a mezei munkák dandárja idején is ennyire szokatlanul magas kasszaátlagot értek el csakis szabadtéri előadásokra következtethetünk, hol a közönség részvételét egy szűkebb terem befogadóképessége nem korlátozhatta Ezeket az előadásokat Balogék minden valószínűség szerint a város valamelyik tágasabb udvarán játszhatták, hisz a harmincas évek végétől már jól ismert szabadtéri előadások színhelye a városi sétaté

r, melyet Czindery alispán a Kaposon lebontott Gerlitze-malom ligetes környékéből saját költségén létesített, ebben az időben még nem, majd csak az 1830-as évek közepétől lett városi közterületté.

7' A juliusi gabona betakarítás miatt nagyon kevés a valószínűsége annak is, hogy az Esterházy uradalom pajtáskertjében működtek volna, ezt a kasznári hivatal már csak a tűzveszélyesség miatt sem engedte volna meg - inkább gondolhatunk a Fő utca 5. sz. ház, az úgynevezett Bereczkház udvará

n álló szalmafedeles pajtára, mely a szabadságharc előtt több esetben látta vendégül a vándorláskor ekhó sait.

8' 5'

Wigan

d 0.: Közhasznú Esméretek Tára. Pest 1833.; - Nagy M.-Zimmermann J.: Ifjúságot képező Ismeretek Tára. Bécs 1840. I. 321. o. 6'Legtöbb bevételük egy-egy előadáson:79, 72, 60, 55, legkevesebb 18 Ft. Lásd: Balo

g i. m. 13. o. '"Kaposvári Állami Levéltár Nagygyül. jkv. 1833. jun. 3« 1493-670; 1834. jan. 27- 234.136; 1834. okt. 28. 3780.1244. 28 Bereck Sándo

r: Kaposvár története és fejlődése. Bp.1925« Kaposvári színészet c. fej. - 204 -