Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964
ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején
földművelő város"aligha adott ennél nagyobb közönséget akár a legszemkápráztatóbb látványosságra. A szinház tehát állt már, sőt a gépeket készítő német mesterrel is megegyeztek akkorra, amikor a nagy rendezőtehetség, Molnár György, eljutott Párizsba is itt át-meg-áttanulmányozta a francia szinpadi felszerelést. Valószínű, hogyha Mühldorfer helyett egy francia mesterember tervei valósulnak meg, a szinház szcenikai felszerelése tökéletesebb lesz. Az is lehetséges, hogy a süllyesztők köré felszerelt sokféle faszerkezet, amelyekhez már a mult század végén sem értett senki, Molnár debreceni rendezőségének emlékét őrzi és eredetileg nem tartozott a Mühldorfer-féle « felszereléshez. 1866. okt. 7-én nagy pompával nyilt meg a Telepy Károly képeivel és Marsalkó pesti szobrász szobraival ékesi- ^ tett - és szerencsére ma is álló - debreceni szinház. A bérlő-igazgató Reszler, a művezető azonban - Reszler csak a zenés műfajokhoz értett - Molnár György volt. Debrecen város közönsége bizonyára a legötletesebb és legfényesebb •<« szcenikai megoldásokkal találkozott estéről estére, amelyek akkor Magyarország területén egyáltalán láthatók voltak, hiszen a művezető, egyszemélyben főrendező, az ország legnagyobb színpadtechnikai szakembere, rendezői zseni volt.Csak avval nem számolt, hogy nem az igényes és törekvő ifjú Pest, vagy éppen egy szcenikai csodákon felnőtt francia város közönségének dolgozik. A debreceni cívisek akkor sem tolongtak jobban a színházba, ha ott Molnár az összmonarchiában eddig talán soha sem látott szinpadi megoldásokat varázsolt is elő egy-egy történeti szinmünél vagy uj operettnél. Az 1400 férőhely közül /vegyünk reális számokat a Szathmáry-féle 2000 és a Hegyi-féle 12 000 f\/ helyett/ estéről estére a fele sem telt meg.A fényes szinház a szezon végére megbukott.Szegény Reszler vagyona oda29* Berzevlczy Alber ti Abszolutizmus. II. 380. o. - 194 -
