Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején

az István,első magyar királ

y /Dobsa/,a Két Baresa

y /Jósika Miklós/ és a Vi

d /Szigligeti/ adták meg a nélkülözhetetlen hazafias színezetet.

2

1" Szuper Károly székesfehérvári igazgató - tény, hogy mindig a gyöngébb társulatok közé számitott az övé! - bizony még Reszlerék szinvonalát sem éri el az irodalmi műveltség terjesztésében. Mert auaig a zeneileg képzett Reszler legalább operákat adatott elő, Szuper a pesti műsor legfelszinesebb darabjait hozza szinre. A Szegedi kupecz /Kaiser - Benedek József, zene Káldy/. A szerelem gyermeke /Kotzeube/,a Két huszár,egy bakancso

s /Czanyuga J. - Doppler F./ régen elavult szinvonaltalanságát nehezen ellensúlyozhatta Balázs Sándor Kis árv

ája, Feleki néhány francia forditmánya vagy Némethy György Vén daráz

s c. elmemüve. A legnagyobb klasszist négy Szigligeti-mű, a Házassági három parancs, a Titkos irato

k,a Nőuralom, és a Castor és Pollux képviselt

e. Törekvőbb volt Kocsisovszky Jusztin 1861 január - márciusában a kassai színtársulat élén. 36 estén 39 darabot hozott szinre, köztük egy Shakespeare-t, a Hamle

tet, egy Schillert /Stuart Mári

a/, Moreto Donna Dian

áját, a Bánk bán

t és Grillparzer Medeáját.

2^* Reszler, Szuper, Kocsisovszky mellett Szabó József, Follinus János, Latabár Endre is a kor nevesebb vidéki igazgatóihoz tartoztak. Mindhárom gyakran állt operatársulat élen; Follinus fiatalabb éveibeii elég jó tenorista volt, Latabár pedig értett az instrumentális zenéhez. Általáoan pontosan fizető, becsvágyó, saját müvelésükkel is törődő emberek voltak. A kun Latabárban lappangott, sőt 2

1"0. L. - Htt. Ein. 1863. Pons IV. D. 6712/eln. 2

2'0. L. - Htt. Ein. 1862. IV. D. Fons. 20 579/eln. 2

5'0. L. - Htt. Rendőri oszt. 1861. 6. kútfő. 100. a. tétel. - 190 -