Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején

reménység: talán bejutnak a Nemzeti Színházba! Az esetek túlnyomó többsége valóban azt bizonyltja, hogy ennek a néhány száz főnyi vidéki színészetnek a java erői előbbutóbb tényleg be is kerültek a polgári biztonság fővárosi paradicsomába. Nem jutott azonban be minden- arra érdemes. Kialakultak továbbá a vidéken is olyan szinházi központok, amelyeknek saját hagyományaik, saját Ízlésük, külön szcenikai lehetőségeik voltak. A vidéki szinjátszás problematikája más, mint a fővárosié .Ugyanazon épületben s csak az idő természetes érlelő hatásának alávetett azonos közönség előtt egymást váltó színtársulatok működését kell vizsgálnunk. A kisvárosi szinházak történetének megirása tulajdonképpen két teljesen elütő természetű kutatást kiván. Itt mutatkozik meg legteljesebben a jövő tudományosságának,a komplex módszer^ nek a jelentősége. Az épületek történetének a megíráséihoz ugyanis egy művészettörténész, épitész vagy szcenikai szakember tudására lenne szükségünk, hogy olyan képet adhassunk, amint ez a budai Várszínház, vagy a pesti Német Szinház esetében nagyobb tanulmányban meg is történt.''"* A közönséget a sajtó, a szépirodalom, és az esetleg fennmaradt naplók, levelek jellemzik. Az egymást váltó társulatok vizsgálatához pedig a bevált színháztörténeti módszereket kellene alkalmaznunk: az eddig megjelent - igen hiányos - szakirodalom adatait a levéltári források, az egykorú sugó- és rendezőpéldányok átnézése, a zsebkönyvek és a műsorok kijegyzetelése alapján kiegészíteni. Összefoglaló munka a magyar vidéki színjátszásról még nincs, nem is lehet, mert az előkészitő munkák sem készültek el. '

Dr. Kelényi Béla Ott

ó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német szinház építéséhez, 1808-1812. Tanulmányok Budapest múltjából, II. 1933» 141. skk. - Glaudern

é Vladár Margi

t: A Várszínház története. Tanulmányok Budapest múltjából, X. k. Bp. 1943. 163- skk. - 177 -