Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: Telepy György színpadképei

hető okokból - nem maradt fenn diszlettár-leirás, de két diszletfestőt mindenesetre ismerünk: Wándza Mihály erdélyi szinészt, aki Kolozsvárott és Marosvásárhelyt működött, valamint Telepy Györgyöt. Telepy György a Szabolc.3 megyei Kislétán született 1794-ben. Iskolái végeztével jegyzőgyakornok lett s kedv­telésből festegetett. 1820-ban csatlakozott Megyeri Károly színtársulatához, s hogy a színészetnél milyen szerepet töltött be, arra nézve fogadjuk el Fáy András nyilatkoza­tát: Nem hiszem, hogy a vándor, s nem vándor magyar színé­szet körében, oly sok használatú, oly protheus alakú szinházi inquies létezzék, mint Telepy György, ki ki­vált a kevéssel rendelkezhetett vándor-szinész társa­ságoknak valódi gyöngye volt. Ő festész, decorateur, gépész, épitész, requisiteur, tűz- és fényárnyjátékos volt, ügyes és takarékos. Mindezek mellett főképp az alsóbb komikai szerepekben kitűnő ügyességű szi­nész.2« 1821-ben Székesfehérvárott, 1825 tavaszán Nagyenyeden találjuk, ahol együtt lakott Udvarhelyi Miklós szinésszel és itt találkozott vele először a 15 éves Barabás Miklós, a későbbi neves rajzoló és festő, ki önéletrajzában leir­ja, hogy Telepy akkor szinházi diszitményeket és spanyol­falakat festett és tőle tanulta az enyves festékek kezelé­sét. Ugyanez év szeptemberében az országgyűlés alkalmából Pozsonyban szereplő Balog István-féle színtársulathoz szerződött. Utána Debrecenben és Nagyváradon működött és 1828-ban Kassán találjuk, ahol a társaság hasznos és meg­becsült tagja. Egy ránkmaradt kassai szinlap tudósit Telepy ottani diszletfestői tevékenységéről: 'A magyar szinészet múltjáról. Megjelent: Nemzeti Szinhá­zi Nyug.Intézeti Naptár, 1858-ra. Utóbb: Magyar Irodalmi Ritkaságok, szerk. Vajthó Lászl ó. Sajtó alá rendezte Staud Géz a, Bp. 1940. - 161 -

Next

/
Thumbnails
Contents