Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Szekeres József: Látványosság és attraktivi-tás a cirkuszmüvészetben

6. Műfajszerűség, arányok, szerkesztői munka Szükséges beszélni az artistaszám öncéluságának témájáról is. Ha elfogadjuk, hogy az artista száma művészeti alkotás /ebben a kérdésben nálunk nincs vita/, és mint olyan, teljes tartalmi és formai egységben képzelhető csak el, akkor birálatot kell mondani az olyan számokra, vagy a számok megoldásainak olyan hibáira, melyek a forma előtérbe helyezésével elnyomják, vagy kiiktatják a tartalmi követelményeket .Ebben a témakörben a művészet más területein hosszú évek óta jelentős viták folynak és e viták mindig világnézeti jelentőségűek.Az artista területen is előadásra kerülnek olyan alkotások, hol az artista a kosztümre, a rekvizitre, a zenére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a mutatvány, az ember művészi teljesítményére. A csillogással kiván hatni a közönségre, a különleges apparáttal, s ezt egyik-másik esetben el is éri.Más eset, amikor a szám belső felépitésében diszharmónia van, s ezzel a produkciót megfosztják egységétől, atomizálják, szétrobbantják. Több olyan számunk van, mely nem tisztázott tartalmi törekvésekkel készült, eszmeileg alacsony nivón áll, ezért azután sokkal kisebb hatást, sikert ér el, mint amit az artista képességei, szakmai nivója indokolnának. Mint ahogy hiba az, ha egy szám létrehozásánál a sematikus tartalmi mondanivalót erőszakolják, éppúgy hiba, ha nem forditanak gondot a tartalomra, a logikai felépítésre. Nálunk a második esetre akad több jellemző példa. Sokszor beszélgetnek a szakemberek a cirkuszi rendező jelentőségét, feladatát illető kérdésekről. Ugy gondoljuk, hogy a cirkuszi rendezőre nemcsak technikai értelemben vein szükség, nemcsak azért kell, hogy a hónap utolsó napján érkező külföldi artistaszámokat a műsorba illessze, ellenőrizze a zenoi próbákat, a világitást, az állatszámok bejáratását stb. Szükség van rá művészi értelemben is, ugy mint a cirkuszmüsor alkotójára. - 143 -