Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Hozzászólások: - Kardos Tibor

záci6 felbomlott és megszűnt, Illetve egy idegen hatalom centralizációs törekvéseivé vált, az következett, hogy egyeB főúri udvarok alkalmi színjátékain kivtil nem jöhetett létre a stabil szinház, a koszlnház, amely annyira jellemző Olaszország és Anglia városaira. Ellenben mi vette át a szerepét? Az iskola. A kollégium. Ha van ke­let-európai jellemző sajátság, akkor az iskolai szinjáték, a kollégiumi szinjátszáa a jellemző sa­játság. Ez pótolja a kőszinházakat, a polgári kő­azinházakat. Éa ehhez kapcsolódik a nemzeti szin­ház gondolata. Hát, ha van a drámának társadalmi funkciója, mi nagyobb funkciója van, mint egy egész közösség létezésének, létezési tudatának a megerősitéae. Már pedig ez történik. Jól tudják az elvtársak, hogy mit jelent a nemzeti nyelv ebben az időben. Azt jelenti, hogy a nemzet él. Amikor megjósolják, hogy ki fog pusztulni, hogy a nyelvét száz év múlva senki nem fogja beszélni, akkor az az intézmény, amelyik a nemzeti nyelv művelését tűzi zászlójára, az megmenti a nemzetet, vagy ee­git megmenteni a nemzetet. Tehát ez a Kelet-Euró­pára jellemző vonáa, hogy a nemzeti szinház a nem­zeti megmaradás ügyét szolgálja, valóban klasszi­kus példája annak, hogy egy zónán belül milyen ta­nulságos és összetéveszthetetlen jelenségek tűnnek fel. Éppen ilyen ós evvel függ össze a vándorszí­nészet. Ha előveszik azokat a szinéaz naplókat, - 61 -

Next

/
Thumbnails
Contents