Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Hozzászólások: - Kardos Tibor

életmódra, ugyancsak rendelkeztek ugyanugy drámai játékokkal, monológokkal, talán dialógusokkal, korális drámai alkotásokkal, mint ahogy rendelkeztek az úgynevezett lovas-nomád népek. Miért jellemző ez Kelet-Európára? Azért, amit Hont Ferenc a következő pontban mondott: a polgári fejlődés késése miatt, falu és város együttfejlődése, együttléte miatt, tehát bizonyos élőszóbeli kulturának rendkivül makacs továbbélése miatt. Ebben a helyzetben ez ugy bontakozik ki, mint kelet-európai jellemző tulaj donság. Következő igen fontos mozzanat, amit Hont Ferenc kiemelt, az, hogy a centralizáció megelőzte a nemzeti fejlődést, ugyanakkor igen erőteljesen élt a népies szinjátszás, ami az udvari színjáték szempontjából nem elhanyagolható. Legyen szabad hozzáfűznöm, hogy a trufának, mint Mátyás király korabeli és udvarában is feltűnő formának, epikus avagy drámai formának a ténye maga is ezt látszik igazolni. A továbbiakban már a megjegyzéseim nemcsak Hont Ferenc előadását érintik, hanem a hozzászólások közül kettőt is, éspedig Dömötör Tekláét, akinek a nemzeti színházakat illető gondolata elsőrangú és Baróti Dezsőét, akinek a vándorszínészekre vonatkozó gondolata igen termékeny. Abból a körülményből, hogv Magyarországon a centralizáció megelőzte a nemzjt kifejlődését, de ez a centrali- 60 -