Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Hozzászólások: - Kardos Tibor

áll. Ugyanis azok, akik az irodalomtörténeti ösz­szehaaonlitó kongreaazuanak nemrég itt Budapeaten elhangzott előadásait figyelték, tudják, hogy ott az önálló kelet-európai kulturák létrejöttét egyes előadók a XIX. azázadtól számitották, legfeljebb a XVII.-tői, mintha korábban nem lettek volna itt önálló, mind Kelettől, mind Nyugattól élesen, vagy többé-kevésbé éleaen elkülöníthető kulturális meg­nyilvánulások. Hogy csak néhány nevet emlitsek és csak nálunk: a XV. században Janus Pannonius, a XVI.-ban Balassi, a XVII.-ben Zrinyi áll a leg­magasabb európai szinvonalon. Ha pedig már a XV. században ide emelkedett az akkori magyar kultura, jogos a kezdetektől számitani ennek a kibontako­zásnak az ismérveit. Ez nagymértékben megkapott és helyeslem is. Természetesen itt a részletkutatá­sok, a dolgok konkrét elemzése fogja a történeti evolúciót kibontani. Ugyanis a Kelet éa Kelet­Európa kapcsolata, valamint Nyugat- és Kelet—Euró­pa kapcsolata nem egyenértékű és korok szerint változik. Hont Ferenc mondotta és én teljes mér­tékben egyetértek vele abban, hogy a magyar szin­ház nem Szt. Istvánnal kezdődik. Ez roppant jel­lemző a Kelet és Kelet-Európa kapcsolatára. Ugyan­is Kelet-Európára Bizánc sziniélete és szinitipu­sai az V. századtól a XI. századig lehettek igen jelentékeny befolyáasal. A Xl-től pontosan a Nyu­gat befolyása erősödik szakadatlanul és tart egé­- 58 -

Next

/
Thumbnails
Contents