Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Előadások - Hont Ferenc

hogy Nyugat-Európában ninos, ott is érvényesül, de Kelet-Európában sokkal erőaebb, napjainkban is, mint bármely nyugat-európai országban. Tehát ak­kor, amikor a mai művészet népiségéről beszélünk, meg kell vizsgálnunk, hogy a történelmi fejlődés folyamán milyen vonásokat, milyen jellegszerüsége­ket alakított ki pontosan az a körülmény, hogy vá­ros és falu, polgárság és parasztság nem vált kü­lön már akkor, amikor ez Nyugat-Európában megtör­tént. A harmadik problémakört a kelet-ázsiai, tatár és török támadások következtében Kelet-Európában a központi hatalom a polgárság kialakulása előtt jön létre, nem ugy mint Nyugat-Európában, ahol a köz­ponti hatalom és a polgárság kialakulása egy ütem­ben történik. A központi hatalom előbbi kialakulá­sa, ugyanakKor a város éa falu együttmaradása vagy közelsége rendkivül érdekes jegyeket termel ki, amelyek a kelet-európai országok udvari színjáté­kának jellegzetességeit határozzák meg és amelyek közös tanulmányozásra érdemesek éa szükségesek. A következő problémakör: a kelet-európai or­szágok többsége nemzeti önállóságát a XX. század­ban nyerte el vagy nyerte vissza. A kultura és a szinházi kultura fejlődése tehát évszázadokon ke­resztül kettős elnyomás alatt történt. Nem ugy, mint Nyugat-Európában, ahol csak hazai kizsákmá­nyolás volt, tehát csak egyfajta elnyomás alatt - 15 -

Next

/
Thumbnails
Contents