Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1
Hont Ferenc zárószava
Hont Feren c zárószava Ez a mai értekezlet világosan bizonyította, hogy van kelet-európai színháztudományi kutatás. És csak helyeselhetjük azoknak a színháztudományi kutatóknak az elhatározását, akik 1958-ban Moszkvában összegyűltek,hogy a keleteurópai színháztudományi bizottság megalakításakor pontosabban körülhatárolva nevet is adtak ennek a munkánakt a Kelet-Európára vonatkozó színháztudományi kutatások koordinációs tevékenysége. Azt hiszem ez a megbeszélés is bizonyította, hogy jelenleg elsősorban a folyó, meglevő kutatásoknak a koordinációjára lesz szükség, és ml a magunk részéről mindent megteszünk, hogy szervezeti formában ezt a koordinációt meg is valósítsuk. Az elnöki zárszóban nem kívánok a hozzászólásokkal részletesen foglalkozni, de felmerült egy-két olyan fontos probléma, amely az eddigi kutatásainkat befolyásolja, és ezért tisztázásuk szükséges. Ezt a tisztázást szeretném elősegíteni saját véleményem elmondásával. 1. A kelet-európai színháztudományi kutatás helye és szerepe a világ színháztudományi kutatásában. Én azt hiszem, teljesen egyetérthetünk azzal, hogy a kelet-európai színháztudományi kutatásnak nem az a célja, hogy élesen elkülönítse a nyugat- és kelet-európai fejlődést, hanem az, hogy megismerje a sajátos törvényszerűségeket,amellyel a színjáték fejlődésének, a színjáték lényegének általános törvényszerűségeit tisztázni tudja. A kelet-európai szinjáték művészetet az egész világ szinjáték-kincse részének tekintjük és éppen azért kutatjuk sajátosságait, hogy az általános törvényszerűségek tisztázását segitsük. 2. Dömötör Tekla a tipológiai kutatást jelölte meg a kelet-európai színháztudomány helyes kutatási módszereként. Én azt hiszem, hogy ezt elfogadhatjuk alapnak, de egyetértek Jordáky professzor fejtegetésével, mely szerint a kutatásnak ez a módszere alapj a kell, hogy legyen szin- 86 -
