Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

Ezeket a példákat csak azért hoztam fel, mert ugy gondolom, hogy ha a kölcsönhatások és befolyásolás problémáit vizsgáljuk, ak.or ezekre a dolgokra is figyelemmel kell lennünk, hiszen a kelet-európai színjátszás része annak az eur.-.pai színjátszásnak, amelytől területileg elhatároljuk ugyan, de amelyet azért mindig egész európai kapcsolataiban kell figyelnünk. Angyal Endre Alig három vagy négy hete, kevéssel az összehasonlító Irodalomtörténeti Konferencia előtt kaptam mag a Színháztudományi Intézet megtisztelő felszólítását, hogy vállaljak hozzászólást Dömötör Tekla előadásához. Időmet akkor teljesen lekötette a konferenciára való készülés, ráadásul Dömötör Tesla előadásának csupán a tematikáját ismertem. Az idő rövidsége és az előadás nem ismerése mentse azt, hogy hozzászóláson ki83Ó vázlatszerű lesz, s lehet, hogy olyan dolgokat is ismételni fogok, amelyekre az előadás mir kitért. Ennek előrebocsátásával szeretném elmondani gondolataimat. 1. Bizánc szinházi kultúrájának szerepét nagyon lényegesnek tartom. Sokáig egyoldalúan Nyugat-Európában keresték a középkori üráma gyökereits ma egyre világosabban látjuk Bizánc jelentőségét. Heinz Kindermann a Theatergeschichte Europa

s I. kötetében már foglalkozik Bizánccal, de erről a témáról még sokkal bővebben lehetne és kellene szólni. Magában a bizánci istentiszteletben rengeteg a teátrális elem: a kutatók fel is tárták a bizánci liturgia antik szinházi inspirációit. Aranyszájú Szent János ugy is nevezi az istentiszteletet: theatron aplaston kai pneunatikon. Feljegyezték, hogy nyugat-európai szemlélőkre, vagy a még pogány kievi Oroszországból érkezett látogatókra milyen nagy hatást gyakorolt a konstantinápolyi istentiszte5* fheatrun 1963