Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hont Ferenc elnöki megnyitója - D. Dömötör Teklas A kelet-európai színjátszás kezdetei

ték történetének sajátosságalt befolyásolták a latin, német nyelvű stb. színjátékkal való kapcsolatok és ellentétek is. A többi kelet-európai nemzethez hasonlóan Magyarország is századunkban... a szocializmus megvalósítása útjára lépett."

4 Hont Ferencnek ezek a megállapításai a legtöbb keleteurópai színpadra jellemzőek. A hivatásos színjátszás mindenütt mint a polgárosodás és a nemzeti önállósulás jelentős faktora jelentkezett, a felvilágosodás ugyanazokkal a szavakkal követelte egész Kelet-Európában nemzeti színtársulat alakítását. A nemzettéválás fontos eszközének, jelentős fórumának tartották a színpadoti olyan eszmék ezek, melyek a nyugat-európai hivatásos szinpad két évszázaddal korábban történt kialakulásánál még ilyen tudatosan nem merülhettek fel. Külön ki kell térnünk a kelet-európai színpadok népiségének kérdésére. E kérdéssel Hont Ferenc, Kardos Tibor és magam is többször foglalkoztunk. Az újkori szinpad kialakulásában mindenütt komoly szerepe volt a népi színjátszó hagyománynak. A commedia dell'arte, Molifcre színpada, a spanyol, az angol hivatásos színjátszás kialakulása nem képzelhető el erőteljes népi hagyomány nélkül. Azonban a ZVTII-XXX. század fordulóján, mikor a kelet-európai nemzeti játékszínek kialakulnak, nyugaton a hivatásos színjátszás már a fejlődés más stádiumában van és elsősorban a polgári eszméket képviseli. Keleten viszont a népi hatás a XTIII-HX. században is igen erős és öntudatlanul is, tudatosan is, hat. Egy régebbi tanulmányomban már foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogyan keresték a magyar színjátszás úttörői a nemzeti jelleget a népi hagyományban.

4* Hasonló jelenségekre bukkanunk más %agyar Színháztörténet, Bp. 1962. Gondolat. Bevezetés. 8. p. ''irodalom és folklór, Eötvös Lóránd Tudományegyetem évkönyve. Bp. 1957. 53-65. p. - 61 -