Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

amelyet felébreszt és istápol annak az okozatiságnak a tudata,amely ismert, de az idáig megmagyarázhatatlannak vélt hatóerők fényében keletkezik." Azt hiszem, hogy ennél plasztikusabban nemcsak a forma és a tartalom, hanem az uj drámai formák és a tartalom kérdését sem lehetne megfogalmazni. Gáspár Margit Nagyon kevés gyakorlati szinházi ember van itt e vitán és nagyon kár, hogy nem jöttek el. így én egy kicsit helyettük szeretnék felszólalni, ha nem is vagyok erre legilletékesebb. Viszont feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy a gyakorlati színház szempontjából óriási jelentősége van a színháztudománynak. Ugyanaz a jelentősége, mint bármelyik tudományágnak, vagyis: harc a babona ellen. És nincs még egy olyan területe az életnek és a közéletnek, szerintem, ahol a babona elterjedtebb volna, mint éppen a szinházi területen. Mert ahová a tudomány sokáig nem tudott behatolni, vagy nem tudott gyökeret verni, ott bizony elterjedt a babona. Ez történt a színház területén is.Nemcsak arra gondolok, hogy a szinházi emberek közismerten a legbabonásabbak a világon, akik szentül hiszik, hogy siker akkor van, ha ilyen nyulláb vagy olyan puderpuffni van az asztalon, vagy akkor, ha a kabalájukat nem felejtették otthon. Ez is van, de ennek is megvan az oka. Éspedig az, hogy nincs elég tudományos alapozottsága annak a munkának, amelyben élnek, és ezért ugy érzik, hogy "az Isten kezében" vannak, s igy lépnek a színpadra. Az élet minden területén a tudomány szokott segíteni ezeken a furcsafajta félelemérzéseken. Félelemérzéseken, amelyek tájékozatlanságból és bizonytalanságból erednek. De babonákról beszélhetünk nemcsak ilyen vonatkozásban, hanem hogy a szinházak irányításában, a szinházi életben általában is uralkodnak - 40 -