Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

tervezési irányelvekkel néha homlokegyenest ellenkezően, de mindenesetre azok semmibevételével vagy éppen a törvényerővel kötelező országos szabványok figyelembe vétele nélkül jönnek létre. A legkülönbözőbb szervek a lakosság igényeivel történő összehangolás nélkül, az általuk jónak látott helyeken, sokmilliós költséggel hozhatnak létre kultúrpalotákat, amelyekről a használatba vétel során derül ki, hogy vagy nincs rájuk azon a helyen szükség, vagy müsza ilag olyan szinvonalon állanak, hogy ott a megfelelő művészi munka műszaki kiszolgálása lehetetlen. Véleményem szerint, ebben a vonatkozásban a huszonnegyedik órába értünk, de még mindig nem k-ső, hogy a különböző tárcák, tanácsok, országos szervek sok millió forintjainak és ennek a tömérdek társadalmi munkának az összefogásával, szakszerű innyitás alá helyezésével, célszerű területi elosztásban, alkalmas ós időálló létesítményeket hozzunk létre, legalább a jövőben. Ezek olyan mértékű szabványosítás, tipizálás alapján készülnének, amely minden vendé társulatnak lehetővé tenné a díszletek és technikai berendezések egyszerű adaptálását arra a színpadra, tehát lehetővé válna a művészi munka műszaki feltételeinek legalább az elégséges szintre csökkentett biztosítása. Ehhez alapvető és az egész országot átfogó munka szükséges. Rendkívül fontos tehát, hogy közös gazdát kapjanak ezek a kérdések, és a Színháztudományi Intézet kiszélesedő tevéke* bégére támaszkodva, kellő mórtékben és kellő súllyal, tehát kellő hatáskörrel is, hajtsák végre a szélesebb értelemben vett szinházi ...üszaki terület megújításának munkáját, annál is inkább, mert ez a kérdés egész népünk további szellemi felemelkedésének -gyik alapvető kérdésévé vált, de legalább is a közeljövőben alapvető kérdésévé válik. - 13o -