Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Székely György: A szinházi müködéstan problémái

c) az állandó színházzal rendelkező megyei jogú városok megyéi és Pest megye is mind az országos átlag alatt vannak ellátva. d) Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy nemcsak a megyei jogú városok megyéi, de azok a megyék is eléggé el vannak maradva, ahol nem a Déryné Szinház tart rendszeres előadásokat. Az összkép tehát az, hogy a megyei jogú városok megyéiben (ahol a nagy szinházak elsősorban a városi polgárság ellátására koncentrálnak) jóval, az amugyis nagyon alacsony, átlag alatt marad az 1000 lakosra eső látogatás; az un. "megyei szinházak" megyéiben részben alatta, részben fölötte van az országos átlagnak; a Déryné Szinház megyéiben pedig kevés kivétellel erősen meghaladja az országos átlagot. Ez a megállapítás természetesen kicsit egyoldalú,mert azt a látszatot kelti, mintha kizárólag a szinházak erőfeszítésein múlnék, hogy milyen arányban fejlődik az 1000 lakosra eső látogatás. "Több előadást kell tartani és megjavul a helyzet!" IV. Ebben a megállapításban van is némi igazság és nincs is. Alapvetően helytelen mechanikus összefüggést feltételezni az előadásszám és a látogatószám közöt

t. Ezt az is igazolja, hogy 1961-ben a községekben tartott előadások száma az előző évinek 117,0 %-a, viszont a látogatók száma az előző évinek csak 110,4 %-a volt. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok tényező befolyásolja a látogatószám emelkedését vagy csökkenését és az esetek többségében i

nkább reciprok arány mutatkozik az elöadásszám növelése és az egy előadásra eső nézők száma között

. A tiz vidéki szinház elmúlt öt évének változásait és ilyen irányú öszszefüggéseit vizsgálva az az eredmény adódik, hogy 4 év alatt 40 esetből 22 esetben reciprok változást lehetett tapasztalni, 15 esetben előadásszám-ncvelésnek látogatószám- növekedés felelt meg, 3 eset pedig jellegtelen. - 108 -