Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Székely György: A szinházi müködéstan problémái

1960. 1961. 1. Szabolcs-Szatmár 2. Zala 3. Borsod 4. Tolna 5. Fejér 6. Csongrád 7. Komárom 8. Vas 9. Nógrád 10. Pest 11. Baranya 12. Hajdú-Bihar 859I Szabolcs-Szatmár 717 Zala 379 Tolna 363 Fejér 350 Borsod 3^9 Csongrád 235 Komárom 220 Nógrád 209 Baranya 150 Vas 144 Pest 106 Hajdú-Bihar 784! 710 378 314 294 283 245 231 230 214 189 95 a) Rögtön feltűnik az első két megye kiugróan magas tétele. Ennek valószínű oka, hogy Nyíregyházára (SzabolcsSzatmár) nemcsak egy szinház látogat, hanem több is; Zalában pedig az egyébként Somogy megyei kaposvári szinház tart másodállomást (Nagykanizsán) ós a Déryné Szinház mellett sok előadást Zalaegerszegen is. b) Feltűnik, hogy a sorrendben első hat megye városaiban az 1000 lakosra eső látogatottság csökkent: a hét és -tizennegyedikben emelkedett; Hajdú-Biharban csökkent és alacsonyabb, mint (majd látni fogjuk) a községek idevonatkozó országos átlaga. A kép kiegészítéséül (az I-IX. réteggel kapcsolatban) talán még említsük meg, hogy az 1961-es évben tá.ielőadások vidéki városokban az I960, évhez viszonyítva 104.5 %-ra emelkedtek ugyan, de a látogatók száma csökkent, az előző évinek csak 95.5 %-a vol

t. III. Mivel azonban jelenlegi témánk elsősorban a községek színházi ellátásának problémáj

a, ezért nem megyünk bele a városok szinházlátogatási kérdéseibe, hanem részletesebben vizsgáljuk meg a harmadik réteg, községeink - 105 -