Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

II. Színháztörténet - Dömötör Tekla: Drámai műfajok hazánkban a XVI. században

terminus technicusokat. A középkori szinjáték fő megjelölése a ludu

s /aminek megfelelője a magyar játé

k, a német Spie

l

. a francia je

u stb./. Emellett persze ismeretesek az egyes országokban speciális játékformákat jelölő szavak is /mystére, miracle play, moralitás stb./. Mindamellett a komédia és tragédia kifejezések is újra és újra felbukkannak. Igy 1204-ben egy rigai prófétajátékban olvashatjuk: ludus quem Latini comoediam vocant - tehát játék, amit a latinok komédiának neveznek.^ A tragédia és komédia műszavak a XV-X\fI. században nyerih ismét teljesen vissza régi értelmüket és ezt követi a tragiko2/ média és komikotragédia terminus technicusok meghonosodása. Mi a helyzet hazánkban? A hazai forrásokban is állandóan a ludu

s, majd a játé

k szavakra bukkanunk, ami azonban a szinjátszás mellett jelent lovagjátékot, látványosságot,lóversenyt is. Amikor tehát Heltai Gáspár Bonfini nyomán megemliti, hogy Mátyás király állásokat csináltatott, melyeken megjátsszák a szép játékokat, ez egyaránt vonatkozhatott színdarabokra és verseny játékokra.^ Megváltozik azonban a helyzet a XVI. századtól, mikor a komédi

a ós tragédi

a műszavak nálunk is egyre inkább tért hódítanak. A magyarországi humanizmus már a XV. században is helyesen használja a klasszikus terminológiát a latin komédiairókkal kapcsolatban; Mátyás környezetében pl. Terentiusról vitatkoznak. A mohácsi vész előtti időből komédiának nevezi Bartholomaus Pannonius a maga latin vigjátékát /Comoedia Gryllus/. A XVI. század közepétől fogva a magyar drámairók is komédiának ^Creizenach, Wilhelm: Geschichte des neueren Dramas. Halle a. S. 1911. I. 7. p. 2/ 'Lásd részletesen Dömötör Tekla: Műfajok és stilusirányok a XVII. századi magyar szinpadon. Theatrum 1961. Bp. 1961. 21-27. p. ^Kardos Tibor: A magyar vígjáték kezdetei. 14-9-150 p. 1 ír