Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962
I. Színházelmélet - Szekeres József: A teátrográfia módszerei
Már sokkal vitathatóbb a Finn elbeszélése k kihúzása. A főpróbán én még Játtam; állítólag a közönség jelentős része ezután felkelt és elment. Hát jól nem játszották, annyi bizonyos. Vontatott volt, nehézkes és prédikáló: a magyar szinház szinte törvényszerűen nem tud mit kezdeni az ilyen jelenetekkel. Brechtnek viszont ez a kép nagyon fontos volt, a Theaterarbeit cimü könyv több oldalon s egész rajzsorozaton át foglalkozik le Írásával, hangsúlyozva, hogy nem féltek a költői hangulattól, az éles stilustöréstől sem. Itt lenne szükség arra a finom, lebegő, vigjátéki és mégis emelkedett játékmódra, amely annyira hiányzik színpadjainkról. A Finn elbeszélések vérbeli epikus szinház, ez kétségtelen. De a négy asszony elbeszélése olyan poétikusan szép,olyan vérlázitóan igaz s olyan nemesen agitativ, hogy vétek volt a legkönnyebb megoldást választva egyszerűen elhagyni. A görög kórusok szinpadi megelevenitésével mennyit kísérleteztek és kísérletezünk ma is, holott ma kevés iró használja őket Írásaiban; a brechti jellegzetességek egynémelyike feltétlenül megérné a hasonló fáradságot. Amellett a Madách Szinház kudarca nem véletlen: a Finn elbeszéléseknek megvan a maga indítási drámai sebessége akkor, ha a négy menyasszony két előző jelenetét megfelelően sikerült tolmácsolni; ha sikerült őket rokonszenvessé tenni, ha feltártuk viselkedésük játékos báját, s világosan megmutattuk, hogy nem azért csalódottak, elkeseredettek, mert Puntila nem jegyezte el őket, hanem mert szürke életük egy kis örömét, változatosságát, repülni kívánkozó fantáziájuk szárnyalását tették semmivé. Ez részben rendezői, részben szinészi okokból nem sikerült. A főpróbán s az első előadáson, amelyet láttam, pl. egy megdöbbentő rendezői félrefogással találkoztam: a menyasszonyok Puntila udvarán halálosan komoly, drámai féltékenységi jelenetet rendeztek, valósággal egymás hajának estek dühükben. Világos, hogy itt a harsányságnak tett engedménnyel volt dolgunk, a rendező ugy érezte, hogy ily módon a közönség, 91
