Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A Színjátéktudomány tervezésének módszere

Minden egyes, a távlati tudományos tervben szereplő fő feladatért felelős intézmény tervét is ugy kell összeállitani, hogy abban mindenekelőtt e fő feladatok legyenek lebontva. Az országos távlati tudományos tervezés módszereit is le kell bontani. Tehát a tervszerűségről, az egyes feladatok nagyságrendjéről a távlati tudományos terv szerkezetében /fő feladat, feladat, téma, alap-, alkalmazott-kisérleti kutatás/ kell condo skodni a rövidebb lejáratú részterveinkben is. Meg kell teremteni tehát a tervanalitika, tervtechnika uj módszerét is. Ez a sokcélú Színháztudományi Intézet egészének tervezési módszerét is érinti, hisz csak igy küzdhetjük le a veszélyt, ami abban áll, hogy a tudományos tervezés analitikáját, módszerét befolyásolta a nem tudományos munkák tervezésé-" nek gyakorlata, ahelyett, hogy éppen megforditva történnék. Döntés van arra vonatkozóan, hogy a Színháztudományi Intézet munkájának gerincét, legfontosabb részét, a távlati tudományos tervnek a színjátékkal kapcsolatos feladatainak kidolgozása képezze. Ennek érdekében elkerülhetetlenül ki kell dolgoznunk egy uj tervanalitikát, amelyben az Intézet egyes funkcióina a fejlesztés arányainak megfelelően kell szerepelniük. Ezen belül, a szorosan vett tudományos kutatói funkciók feladatainak összeállításánál gondoskodni kell: 1. Az országos távlati tudományos tervben mái szereplő feladatok, kutatási témák legrészletesebb lebontásáról; mindegyikről önálló tervtanulmányt kell készíteni. 2. Ki kell jelölni azokat a kutatásokat, amelyek az országos távlati tudományos tervben szerepelnek és amelyekben a kölcsönösség jegyében közre kell müködnünk. Ezeket a kutatásokat végző intézményekkel a kapcsolatot haladéktalanul fel kell venni. Már csak azért is, mert ezek kutatásaiba a szinjátéktudományi vizsgálódás szempontjait amennyire csak lehet, bele