Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962
III. Az intézet tevékenységéből - Staud Géza: A magyar és a külföldi színháztudomány kapcsolatai
a kritikailag legalaposabban feldolgozott terület a külföldi Shakespeare-irodalom volt az utóbbi években. Sz. Szántó Judit Ész és szenvedély Shakespeare drámáiba n 1^ címmel két angol cikket ismertetett: Paul A. Olson "A Midsummer Night's Brea m" and the Meaning of Court Marriag e /ELH. 1957. 2. sz./ és Villiam R.Bowden The Hitman Shakespeare and "Trollus and Cresslda" /Shakespeare quarterly, 1957. 2.sz./ cimü tanulmányát.Geoffroy Builough Narrative and Dramatic Sources of Shakespeare I. II. /London, 1957-1958/ öt kötetre tervezett munkája első két kö2/ tetének magyar ismertetése K. J. aláírással jelent meg. Shakespeare képvilág a cimen Szinkovich Zsuzsa adott tájékoztatást Caroline F. S. Spurge on Shakespeare's Imagery and What it Tells U s /Cambridge, 1952./ cimü müvéről és ezzel a kérdéssel foglalkozó további szakirodalomról: Foakes, Clemen, Morozov, Downer, Peacock tanulmányairól^. A Shakespeare-tragédiák szerzőségi kérdését - amelyet 1856-ban Delia Bacon vetett fel először - Calvin Hoffmann éleszti újra The Man who was Shakespear e /London, 1955./ cimü munkájában olyan változtatással, hogy ezúttal Bacon helyett Marlowe lesz Shakespeare drámáinak szerzője. " könyvet, amelyben a szerző egyetlen tudományos érvet sem tud felhozni hipotézise mellett, Kocztur Gizella is4/ mertette Ki volt Shakespeare ? cimü cikkében. Hankiss Elemér a Deutsche Shakespeare Gesellschaft kiadványáról,az 1958. évi 5/ Shakespeare Jahrbuch ról tájékoztatott.Zdanek Stribrny Shakespe&rovy historické hr y /Praha, 1959./ cimü könyvéről Szenczy Miklós tanulmányában olvashatunk, amely Csehszlovák monográfia Shakespeare történeti drámáiró l cimen jelent meg.^ ^Világirodalmi Figyelő 1958. 1» sz. ^Világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1959. 3-4. sz. ^Filológiai Közlöny 1959. 1-2. sz. ^Filológiai Közlöny I960. 2. sz. ^Világirodalmi Figyelő 1961. 1. sz. 322
