Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Szakáts Károly: Az adattározás elvi és gyakorlati szempontjai

Valóban, mig nem volt színháztudományi adattár, a kutatónak fáradságos, időtrabló munkával kellett az adatokat öszszegyüjtenie, akár egy-egy produkció rekonstrukciójához, akár színháztörténeti vagy szinházelméleti munkához volt azokra szüksége. És itt kifejezésre jut a színháztudományi adattár szükségességének másik fontos követelménye: a gazdaságosság. Segíteni a tudományos alkotó munkát vele, hogy minél kevesebb munkával, minél könnyebben hozzáférve az adatokhoz, megbízható alapot nyerjünk alkotómunkánkhoz. A távlati fejlesztés lehetőségei e téren is óriásiak, a megvalósítástól nem is oly messze eső elképzelések, ha a gópierő bekapcsolására gondolunk az adattározásnál, a katalogizálás lukasztókártya-rendszerétől a legmodernebb kibernetikai gépek alkalmazásáig. A 4 * 1954. december 28-án a "Magyar szinészet hősi harca" cimü állandó kiállítás megnyitásával mutatkozott be a nagyközönségnek az Országos Színháztörténeti Muzeum, melyből a Színháztudományi Intézet is alakult. A Muzeum megalakulásától az állandó kiállítás megnyitásáig eltelt és a létesítés nehézségeitől, gondjaitól, a feltornyosuló akadályoktól terhes két év alatt a Muzeum fő feladata az első állandó kiállítás forgatókönyvének elkészítése volt, anyag- és adatgyűjtés a kiállításho

z. Ezeknek a munkáknak végzése közben készített tudományos feljegyzések képezték az alapját, a magját az Adattárnak. Miután az eddigiekben láttuk az adattározás elvi szempontjait, a továbbiakban lássunk egy kiépített - véleményünk szerint jól felépített és minden, még jelenleg fennálló hiányosságai ellenére is jól működő adattáron, a Színháztudományi Intézet Adattárán keresztül az adattározás gyakorlati szempontjait. Mert, "hogy az egésznek jelentőségét ós hézagpótló 289