Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A Színjátéktudomány tervezésének módszere

A lelki jelenségekkel foglalkozók előtt a pszichés folyamatok szerveződésének ez a hármas tagoltsága nagyon is ismerős. Legfeljebb azt kell még elmondani hozzá, hogy nemcsak a gúla-irányokkal jelzett vertikális kapcsolat van meg az egyes organizációkon belül, hanem a megismeréssel, érzelmi viszonyulással és cselekményi alkalmazkodással kapcsolatos lelki működések egyes fokozatai horizontálisan is képesek egymással kapcsolatot teremteni. A művészetek mindegyikében igen jelentős mértékű érzelmi folyamatról, tevékenységről kell beszámolni. Maguk a pszichológusok is kénytelenek elismerni azt, hogy az ember lelki folyamatának három területe közül a pszichológia nagyon sokat foglalkozott a megismeréssel és a cselekvéssel, az érzelmek pszichológiája azonban nagyon hiányosan felderített. Az érzelmekkel foglalkozva, önkénytelenül elénk mered az igazság, hogy milyen nagy az emberi tudás az anyagról és viszonylag milyen kevés az emberről. Az érzelmekről való ismereteink csökevényességének persze jellegzetesen társadalmi okai vannak, hiszen minden kor nemcsak etikai, hanem érzelmi konvenciókkal is rendelkezett éi alighanem jellemzőbbnek mondhatjuk az emberre, ahogyan érez, mint ahogyan gondolkodik és cselekszik. Az érzelmeket könnyebb leplezni, mint irányi tani. Minden kor tiltott és minden kor gyakorolhatott bizonyos érzelmeket. Ezek konfliktusa tükröződik a legtöbb kifejezési formában és ez az, amelyet a mlivészet mindenkor oly csodálatosan felhasznált, de amelynek objektiv felderitésével a tudomány még mai napig is, legfeljebb nagy vonásokban végzett. Ezen a területen találkozik a pszichológia alkalmazott ága és a szinjátéktudomány, amit aegforditva is meg lehet fogalmazni: a szinjátéktudomány, a pszichológia alkalmazott tudománya is lehet. Ez. a fajta kölcsönösség természetesen jelen van a szinjátéktudomány valamennv? alkalmazott tudományában 22