Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962
II. Színháztörténet - Cenner Mihály: A Nemzeti Színház egykori ereklyetára az Országos Színháztörténeti Múzeumban
A NEMZETI SZÍNHÁZ EGYKORI EREKLYETÁRA AZ ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MUZEUMBAN 1925-ben a Kultuszminisztérium Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház akkori igazgatójának előterjesztésére elrendelte a Nemzeti Szinház muzeumának megszervezését.. A szervezéssel Pataki József szinmüvészt bizták meg, aki sok szeretettel, történeti érzékkel és az elődök iránti kegyelettel gyűjtötte az anyagot. Külföldön több példa volt már, hogy történeti múlttal rendelkező szinházak házi muzeumot, emlékgyüjtemányt szerveztek, saját multjuk megörökítésére és bemutatására. A legismertebbek a milánói Scala és a párizsi Comédie Fran?aise gyűjteményei. Amikor a gyűjteményt szervezni kezdték, a szinház 88 éves volt. Sajnos, az indulás évtizedeinek legtöbb emléke már veszendőbe ment, kivéve talán a könyvtári és irattári anyagot, amelyet kezdettől fogva a szinházban őriztek. Nyilván sok érdekes és értékes anyag pusztult el az 1908-as átköltözés alkalmából is. S itt közrejátszhatott az a körülmény is, hogy éppen abban az időben mentették fel igazgatói tiszte alól Somló Sándort,kinek különlegesen fejlett érzéke volt a mult emlékeinek megbecsülésére. Az emlékgyüjtemény elsősorban magánosok adományai révén gyarapodott, de a 90 éves Nemzeti Szinház ünnepi előadásának jövedelméből Hevesi Sándor 1000 pengőt juttatott a gyűjtemény céljaira, amelyből tárlókat készitettek és igy a gyűjtemény egy részét a közönség elé tárhatták. A tárlókat a "szinházi 207