Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A Színjátéktudomány tervezésének módszere

az egyik a színvona l, tehát a felismert és alkalmazás­ba vett objektiv törvényszerűségek minősége és mennyisége; a másik, *Jt alkalmazásba vétel elterjedtség e, tehát a tu­dománynak és művészeteknek a lakosság közötti elterjedtsége, másszóval populáris, szociális formája. Ha már most abból indulunk ki, hogy a színháztudomány tárgya a kulturális megnyilatkozások egyik formája, akkor ezt a tárgyat az előbbieknek megfelelően, nem pusztán a szellemi kifejlődés, nem is csak az irodalomtudomány, hanem számos más tudomány aspektusából is meg kell határozni. Ha erről az ol­dalról indulunk el, akkor mar nehéz megfeledkezni a színjáték tulajdonképpeni funkciójáról, nevezetesen arról, hogy a tár­sadalomnak alighanem meghatározható szükségletét, igényét elé­gíti ki. Ha a színjáték-jelenség eme funkcióját elfogadjuk, akkor a kultura szűkebb értelemben vett, pusztán szellemi ki­fejeződés értelmét már nem tehetjük magunkévá. Ebben az eset­ben vizsgálódásunk tárgyát már csak a társadalom, közelebbről a mi társadalmunk, színjátékokkal szemben támasztott igénye, szükségletei oldaléról vezethetjük le, határozhatjuk meg. így felfogva a színjáték-jelenséget, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a színjáték nem csupán igen bonyolult, szintetizált szel­lemi kifejeződési forma, hanem egyidejűen minden fázisában és mozzanatában, közvetve, az anyagi termelési folyamatoknak is terméke. Mint termék, előállítása és reprodukálása csak tár­sadalmilag szükséges munka felhasználásával lehetséges. Ám a társadalmilag szükséges munkák végső fokon terméket adnak, amelyek értékeket képviselnek. Ezek a társadalomban kettős jelleggel birnak: használati és csereértékkel. A színjáték-je­lenség használati értéke éppen a társadalom tényleges szinjá­ték-szükségletének kielégítésével mérhető, amely magában fog­lalja az un. esztétikai minőség, tehát az adott társadalomban való felhasználhatóság, és a csereérték, tehát a használati értéken alapuló, a reális szükségletek és kínálatok között ki­16

Next

/
Thumbnails
Contents