Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Sz.Szántó Judit: Sean O'Casey

angol tizedesnek szocializmusból ad leckét, és az angolbarát Mrs.Burgess a tébolyult Nórát védelmezve egy eltévedt angol golyó áldozata lesz. És ez vonatkozik fokozottan a harcnak a szinen megjelenő aktiv hőseire; Jack Clitheroe hiu és becsvágyó, de amikor kell, életét áldozza népéért és utolsó szavaival is a forradalmat élteti, és hasonlóan egyszerű, nem jellemüknél, de vállalt és véghezvitt miszsziójuknál fogva hősi lelkek Lángon kishivatalnok, az Ir Polgárhadsereg hadnagya, és Brennan baromfiárus, a hadsereg kapitánya is. Nem, a kiegyező ir burzsoáziának és a nacionalista maszlagtól elbódított embereknek nem ilyen hősi eposzra volt szükségük; ők a harcnak valamilyen steril, elérhetetlen piedesztálra helyezett, általános frázisokkal dobálózó ábrázolását kívánták, O'Casey pedig világosan kimondja: a legnagyobb, leghősibb küzdelmet is emberek vivják, és igy a harc Is csak emberi méretekben folyhat; az emberek pedig a géppuskák kattogása közben is szeretnek, gyűlölnek, veszekednek és lntrikálnak, és nem mind és nem mindig vannak tudatában,hogy történelmet csinálnak. És ugyanakkor szó sincs löt valami földhöztapadt, aprólékos kisrealizmusról vagy épp naturalizmusról, s itt van épp O'Casey zsenialitása: a nagy események s a bennük résztvevő, őket végrehajtó egyszerű emberek szerves egységéből végső soron épp a történelem nagyszerűsége, a társadalmi mozgások nagyszabású volta bomlik ki.Az emberi gyengeségek e darabban is társadalmi jelentőségükben mutatkoznak meg, mint a mozgalom bukásának szubjektív tényezői, mint ahogy a figurák pozitív tulajdonságai is az eljövendő győzelem zálogaiként fényesednek át. - 184 -