Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Cenner Mihály dr.: Az Országos Színháztörté-neti Muzeum megalakulása és fejlődése 1952-60

IV. Az Országos Színháztörténeti Muzeum működése A központi épületben megnyitott első állandó kiállítással a muzeum megkezdte normális muzeumi életét. A belső ügyrendet bizonyos mértékig a kiállítás nyitvatartási ideje határozta meg. Ügyeleti szolgálatot kellett tartani, a csoportos látogatókat a kiállitáson vezetni kellett. Közben kialakult a felvilágosító szolgálat; akár személyesen, akár levél- vagy telefon utján különböző színháztörténeti és aktuális színházi vonatkozású kérdésre adott a felvilágosító szolgálat választ. A tudományos munkatársak kutatási eredményeiket előadások és cikkek formájában közölték. A meglévő két állandó kiállitás mellett /Központi és Bajor Muzeum/ időszaki kiállításokat is rendezett a muzeum, mind Budapesten, mind pedig vidéken. Az ismeretterjesztő működés mellett természetesen tovább folyt a muzeumi és a tudományos kutató munka. A muzeumban a gyűjtés, leltározás, raktározás, leíró és mutató kartonozás a főfeladatok. A tudományos kutatás központjában ebben az időben az 1919-es proletárdiktatúra szinházi anyagának összegyűjtése, kikutatása, összefüggéseinek kimutatása és az erre vonatkozó irodalom öszszeállitása álljak. Folytatódott a munkásszinjátszás emlékeinek és adatainak gyűjtése is. A könyvtár állománya időközben 4, majd 1956 végére 5 ezerre növekedett. Ennél nagyobb arányú volt a tudományos adatok,cédulák és jegyzetek növekedése. Ugyancsak nagy iramban fejlődött az emlékanyag, a szinlapanyag és a kézirat-anyag is. Lemezjátszó és magnetofon beszerzésével megszervezte a muzeum a hangtárát is 1955-ben. Igy alakultak sorra a különböző részlegek, mindegyik a maga sajátos feladatát látva el. Az 1956 október-novemberi ellenforradalom nem éreztette károsan hatását a muzeumban, elsősorban a céltudatos, egyenesvonalu, meg nem alkuvó vezetés következtében. Az intézet munkatár- 26o -