Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Krónika másfél év magyar szinhá-zi bemutatóiról

KRÓNIKA MÁSFÉL ÉT MAGYAR SZÍNHÁZI BEMUTATÓIRÓL 1. Magyar darabok bemutatói a budapesti és vidéki színházakban A magyar drámaírás terén 1958-ban bekövetkezett ked­vező fordulat után a szóbanforgó időszakban - 1959-ben és I960 első felében - elég vegyes kép tárul a szemlélő elé. Kiemelkedő alkotás nem sck született, egészen gyengének mondható ls kevés, annál több a középszerű uj magyar drá­ma. Biztató jelenség mindenesetre a drámairól kedv megnö­vekedése és a tematikai sokszínűség - általában a darabok legtöbbjénél inkább a felvetett téma kidolgozása körül van a baj, a konfliktusokat az Írók jó helyen keresik. Csak az elkövetkező évek adhatnak választ arra a kérdésre, hogy ezek a müvek előkészitői-e egy uj drámai fellendülésnek; tanulságokban - negatívokban, de pozitivokban ls - minden­esetre nem fukarkodnak. A tárgyalt időszak legsikeresebb magyar drámája, Darvas József Kormos eg e még mindig az 1956-os események drámai feldolgozását tűzi ki célul és ebből a szempontból helye a Szélviha r mellett van, mint ennek a feszült és na­gyon tanulságos időszaknak másik legjobb drámai ábrázolá­sa. Ugyanez az időszak foglalkoztatja három másik uj ma­gyar dráma, az Üzenet . a Paráz s és az Idegen partok előtt Íróját is; ez a kiélezetten drámai periódus szükségszerű vonzást gyakorol Íróinkra. A többi dráma tematikája rend­kívül változatos; érintik a magánélet, a család, a szere­lem és az erkölcs bonyolult problémáit, a társadalmi fej­lődés, a nemzetközi helyzet egye3 kiélezett helyzeteit. - 2 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents