Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Székely György dr.: Előadás előtt - előadás után. Coriolanus /szerepelemzés/ - Az öreg hölgy látogatása /Dür-renmatt darabja a Néphadsereg Színházában/

CORIOLANUS /Szerepelemzés/ Egy római patrícius-család hires harcos fia, Cajus Március, - aki köztudomás szerint megveti és utálja a plebejusokat, a népet - a volszkok ellen vivott háború során személyes bátorságával a "Coriolanus" melléknevet nyeri. A lelkes szenátus öt jelöli az egyik konzuli helyre. A népet képviselő két tribun azonban veszélyt sejt e választásban és - Coriolanus hirtelen, büszke természetével számolva megakadályozza a megválasztatást. A felingerelt Coriolanus nyiltan a tribünök és a nép ellen fordul, mire árulónak bélyegzik és száműzik Rómából. - Első utja, volt ellenfeléhez, a volszk Aufidiushoz vezet, akinek felajánlja szolgálatait. Az ellenség kapva-kap a váratlan lehetőségen és a volszk sereg a vezérletet megfelezve Róma ellen indul. A megrettent rómaiak hiába küldik könyörögni Coriolanushoz a legjobb barátot, - visszautasításra találnak. Végül a haza ellen fordult harcos családja megy követségbe és az anya, Volumnia, sikert arat: Róma megmenekül a dulástól. Az engedékenység azonban Coriolanus vesztét okozza. Irigy vezértársa, a sokszor legyőzött Aufidius a megegyezést árulásnak minősiti és a volszk nép előtt megöli a Róma falai alól megtérő Coriolanust. XXX Milyennek látta, milyennek irta Coriolanust Shakespeare? Mit tesz Coriolanus a drámában? Még színre lépte előtt elmondják, hogy az éhező népnek drágán, megfizethetetlen áron adta a búzát. Első megjelenésekor olyan ember szavaival szidja a népet, aki ellenfelében csak rosszat lát. Helytelennek tartja, hogy a nemesség hajlott a plebejusok panaszaira és nagyhatalmú tribunokat engedélyezett a népnek; látja, hogy az engedmények sora nem ért véget, a lázadók egyre több jogot csikarnak majd ki. /I./l./ - 80 - i