Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Kovács Tivadar: Versmondás - elemzés /ódry és Somlay/

A A A Az nem lehet, hogy annyi sziv hiába onta vért, I A S keservben annyi hú kebel A A Szakadt meg a honért.I A A Az nem lehet,^hogy ész, ero, És oly szent akarat A Hiába sorvadozzanak A Egy átoksuly alatt. A A A A Még jőni kell,; [lég jőni fog A AEgy jobb kor,| mely után A I Buzgó imádság epedez! A , Százezrek ajakán.I A A ^ A Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halai, A Hol a temetkezés fölött A A Egy ország|vérben áll.j , , A _ A &. a sirt, hol nemzet sülyed el, A — . Népek veszik körül,| S az ember millióinak /\ /Tl - I Szemében gyászköny ül.| A A A Légy hive rendületlenül^ A A „Hazádnak^ 6 magyar;| Ez éltetőd, s ha elbukál,(?) A A _ . Hantjával ez takar.| A A A , A.nagy világon e kivüll A A _ A , Nincsen számodra_hely;| Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. - 67 - i