Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Cenner Mihály dr.: Az Országos Színháztörté-neti Muzeum megalakulása és fejlődése 1952-60

is, természetesen mindig bizonyos céllal, ami a legtöbb esetben összefügg a magyar színjátékra tett hatással, be­folyással, a színpad, a stilus, az előadásmód stb. válto­zásával. Kutatóink az Országos Széchenyi Könyvtár különbö­ző részlegeiben, a közkönyvtárakban, muzeumokban végzik kutatómunkájukat. Ezideig külföldi cserelehetőség még nem volt, remélhető, hogy hamarosan kiépül a kölcsönös tudomá­nyos kutató csere, amelynek során színháztörténeti kutató­ink külföldre kerülhetnek, s ugyanakkor külföldi szaktár­saink hazánkban végezhetnek hasonló tárgykörű kutatásokat. B.,Ismeretterjesztés Minden tudományos intézetnek a tudományos ismeret­szerzés mellett fontos feladata, hogy a szerzett és fel­dolgozott ismereteket közreadják. A közreadás módja függ a tudományos intézet célkitűzésétől, felépítésétől, beren­dezkedésétől. Népi demokráciáikban a tudomány nem a tudósok magánprivilégiuma, hanem a nép közkincse. Ma már nincsenek öncélú tudományos intézetek, öncélú kutatások. Minden tu­dománynak az élettel,a néppel kell kapcsolatot találnia és teremtenie. A tudománynak és az életnek kölcsönhatásuaknak kell lennlök: a tudománynak az életből kell merítenie és eredményeivel az életet kell szebbé, jobbá, gazdagabbá tennie. Az Országos Színháztörténeti Muzeumban az ismeret­terjesztésnek többféle módozata lelhető fel: kiállítások, előadások, kiadványok ós a tájékoztató, felvilágosító, do­kumentációs szolgálat formájában. Muzeumunknak két állandó kiállítása van jelenleg: a központi épületben A magyar színészet hősi harca. 1790­184 9 cimü történeti kiállitás, amelyben bemutatjuk az első magyar hivatásos színtársulat alakulását .küzdelmeit, ered­ményeit, a vándorszínészet korszakát és kimagasló alakja­it, a reformkor magyar színészetét, a Nemzeti Szinház ala­pítását, végül a szabadságharc és a magyar színészet kap­- 276 -

Next

/
Thumbnails
Contents