Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - H.Teschler Andrea: A magyar szinház és dráma külföldön 1959/6O-ban

koncentrált fénypászmák clair-obscur-ben lebegő teljes szinpad ellentéte hangsúlyozottan aláhúzta a szereplők belsejében folyó küzdelem elsődlegességét." Színre került még a darab a Dresdner Stadtschausspielhaus-ban és az Ostberliner Volksbühne-ben. Gergely Sándo

r: Vitézek és hősö

k cimü darabja Romániában a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Szinház tizéves jubileumának tiszteletére került színre. Az Utunk c. folyóirat 1959 január 29-i számában Oláh Tibor igy sommázza a darab jelentőségét: "Az előadás legnagyobb művész-politikai erénye az a metszően éles, kíméletlen leleplezése a fasizmusnak és a fasisztáknak és módszereiknek, mely mintegy még világosabban domborítja ki a bátor, néphü, forradalmi helytállás szépségét, gyönyörű igazsáigát..." A vllághirü moszkvai Romén Cigány Színházban bemutatták 3zigligeti Ed

e: Cigán

y cimü darabját, amely az első magyar darab, amelyet a szinház műsorára tűzött. A darabot dr.Székely György frissitette fel.Az orosz fordítás Kun Ágnes munkája. A darab rendezésénél magyar művészgárda működött közre. Zenéjét Sárközi István zeneszerző komponálta. A rendezésre Barta Zsuzsa rendezőt kérték fel. Köpeczi Boócz István díszlettervező és Barkóczy Sándor tánckoreográfus működtek közre még a nagysikerű darab szinrehozatalánál. A Romén szinház főrendezője Szemjon Barkant a következőképp nyilatkozott a darabról a Nauka 1 zsizny c. lap 1959 januári számában: "Szigligeti darabja, amelyet 1853ban irt, közel áll közönségünk szivéhez. Bemutatja, milyen jogtalanságban éltek a cigányok a régi Magyarországon. Mindez sokban hasonlít a cigányok sorsára a cári uralom alatt. Talán éppen ezért tetszett meg nekünk a tehetséges magyar iró darabjai' - 244 - i