Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - Doktor Faustus és Kasperl - így kerek a világ! (?)

96 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK És itt feltétlenül közbe kell iktatnunk egy módszertani figyelmeztetést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a 17. század folyamán Európa zaklatott po­litikai viszonyokat élt át. Például mindjárt a század első felében a kontinens teljes nyugati felét pusztító „harmincéves" háborút. Ugyanebben az időben Magyarország három részre szakadtan élt: a legnagyobbik részét, a középsőt a Török birodalom tartotta uralma alatt. A vándortársulatok élete is meglehető­sen bizonytalanná vált. Ha bármilyen okból nem volt teljes a létszám, akkor az élőszínházi formákat természetesen váltotta fel a bábjátékos forma egy és ugyanannál a társulatnál. Ha tehát ezekből az évtizedekből származó ismer­tetést olvasunk egy bemutatandó vagy bemutatott darabról, akkor az alapját képező előadás éppúgy lehetett élőszínházi, mint bábos produkció. Vonatko­zik ez például arra az 1668 körül írott beszámolóra is, amelyet a Danzigban élő városi tanácsos, Georg Schröder rögzített s amely pontos képet ad arról a változatról, amelyet Commedia von D. Fausto címmel játszottak: „Először Pluto jön elő a pokolból és sorra hívja ki az ördögöket, a Dohány-ördögöt, a Kurva­ördögöt és többek között az Okosság-ördögöt is, és parancsot ad nekik, hogy minden módon csapják be az embereket. Ekkor jelenik meg D. Faustus, akit a közönséges tudomány nem elégít már ki, ezért mágikus könyveket kíván, és szolgálatára idézi az Ördögöt, kipróbálva gyorsaságát, mert a leggyorsabbat akarja választani: nem elég neki, hogy olyan gyors legyen mint a szarvas, mint a felhők vagy a szél, hanem olyat kíván, amely olyan gyors, mint az embe­ri gondolat. És mert az Okosság-ördög ilyennek adja ki magát, ezért 24 évre akarja őt szolgálatba venni. Ezt az okos Ördög nem fogadja el, hanem az ügyet Pluto elébe viszi, akinek a jóváhagyásával szövetséget köt D. Fausttal, aki vé­rével kötelezi el magát. Ekkor egy Remete óva inti Faustot, de hiába. Faustnak minden varázslása jól sikerül: megmutatják neki Carolus Magnust majd a szép Helénát, akivel kedvét tölti. Végül azonban felébred a lelkiismerete és szá­molni kezdi óráit, megszólítja a Szolgáját, és eltanácsolja a varázslástól. Csak­hamar megjelenik Pluto, ördögeiért küld, hogy elvigyék D. Faustot. Ez meg is történik, a Pokolra vetik és szinte szétszaggatják, az is bemutatásra kerül, hogyan kínozzák a Pokolban, le és felcibálják és ezek a lángoló szavak láthatók: Accusatus est, judicatus est, condemnatus est." 4 Néhány évvel később Bremenben „szász-felnémet komédiások" némileg más jellegű változatot hirdettek meg: „A nagy Fővarázsló Dr. Johannes Faust élete és halála nagyszerű módon valamint Pickelhering-vígasság elejétől-végig. Mindenki csodálatára látható lészen, amint Pluto sárkányon száll a légen át, megjelenik Faust és felidézi a szellemeket, Pickelhering pénzgyűjtésre indul,

Next

/
Thumbnails
Contents