Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - Olasz színész budai útjai 1527 és 1532 között

88 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK diája

1

6 és július 2-án egy újabb komédia.

1

7 1526. február 5-én ismét fellép egy komédiában,

1

8 február 7-én pedig egy vegyes műsorú esten, a Giudeccán levő Trevisan-palotában, ahol is három komédia került színre: Ruzzante és Menato paraszti tárgyú műve, Cimador (egy Zan Polo nevű buffone fia) komédiája és Cherea egyik darabja.

1

9 Még ugyanez év április 25-én új komédiáját mutatják be,

2

0 majd 1527. február 17-én - legalábbis Sanuto feljegyzései szerint - az utolsót.

2

1 Ezzel egyidőben arról is szól a feljegyzés, hogy a velencei „festa" számára ötven dukátért tervezett előkészületek sikertelennek bizonyultak.

2

2 Ez a sikertelenség volt-e az ok vagy más, ma már aligha lehetne kideríteni, de tény az, hogy a rávonatkozó feljegyzések ezután az időpont után már nem színjátszó tevékenységéről, hanem változatos diplomáciai kapcsolatairól számolnak be. A fentebb felsorolt adatok Cherea színjátszó tevékenységéről azt bizonyítják, hogy működésének átmeneti jellege volt a commedia erudita és a commedia dell'arte között. Játszott Terentiust és Plautust (például a Truculentust, Stichust és a Persat"

2

3), maga is írt prózai és verses komédiákat, ismert és ismeretlen szerzőkortársak műveit (El buphone; La vita de

Joseph, valószínűleg Collenuccio műve; Pistoja: Tragedia de Demetrio Re; és El Mago, ami valószínűleg azonos a Poenulusszal

2

4), végül olyan játékostársakkal együtt lépett fel, akiknek a commedia dell'arte előkészítésében igen nagy szerepük volt: Zuan Polo, Cimador, Domenico Tagliacalze.

2

5 Ambíciói már korán a hivatásosság felé vonzották. Még kérvényezte is a signoriától, hogy Velencében saját „loggiát" építhessen, ahol előadásokat tarthat. Mivel azonban ez 1508 legvégén, közvetlenül egy súlyos háború kitörése előtt történt, kérését nem teljesítették.

2

6 Sokat játszott Rómában is, ahol X. Leo pápa, a korábbi Giovanni di Medici kedvence lett: a Cherea becenevet is itt kapta.

2

7 1527. augusztus 30-án, tehát egy évvel a mohácsi csata után, s így még nyilvánvaló módon Szapolyai követeként, Sanuto feljegyzése szerint, Cherea házában szállt meg a magyar „orator": „in chá Duodo, per mező il palazzo".

2

8 Ki volt ez az orator, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy 1527. október 31-én Cherea által küldött tudósításokat Magyarországra.

2

9 Minden bizonnyal erre vonatkozik Horányi Mátyás már említett megjegyzése. 1528. május 17-én már minden valószínűség szerint ismét otthon lehetett, mert Veronából érkezett számára levél („Da Verona [...], Francesco Cherea, vidi lettere").

3

0 Egy 1529. november 14—i bejegyzés szerint ebben az időben Conte di Caiazo ügynökeként működött.

3

1 1530. január 6-án újabb diplomáciai kapcsolatot teremtett: ő szállásolta el a Velencében akkreditált francia követet.

3

2 Még ennél érdekesebbek azonban a következő feljegyzések.