Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

SHAKESPEARE HAZÁJÁBAN - Boszorkák és királynők - Rontás és apoteózis

SHAKESPEARE HAZÁJÁBAN 395 A' szép világ borongva hamvad el; És a' hol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj." A világegyetemet mozgató erők hatalmas apoteózisa ez, ugyanabban a műben, amelyben helye volt embereknek és manóknak és Mirigy boszorkányos rontósikereinek is. Látogatóitól ez a szinte megfoghatatlan fenséges alak a magyar irodalom talán két legszebb sorával a költészet zsoltáros muzsikájával búcsúzik: „Omoljatok nem késő habzatok, Az Éj az álmok partjain bolyong." A „szent és profán" világszemléleti ellentétéből/egységéből kiindulva példaként emlékeztettünk két világirodalmi nagyság egy-egy drámai művére, amelyekben az alkotói koncepció szintén eredendő egységben látja-láttatja ezt a kettősséget. Tapasztalhattuk, hogy e két világ, két réteg autentikus megszólaltatására költői eszközeik is hasonlóak, majdhogynem azonosak. Rövid sorokban, lüktető-dobogó táncritmusban kap hangot a rontás - méltóságteljes jambikus verslábakra épül a királyi fenség apoteózisa. Nyilvánvaló, hogy a két művész egymást nem ismerve (hogyan is lett volna lehetséges?) egymástól függetlenül használta költői eszközeit. A hasonlóságnak egyetlen oka lehet: mindketten valami ősi, de még eleven összeurópai (de talán nem csak európai), a mélyrétegekből táplálkozó hagyományhoz nyúltak vissza. Feltételezhették, hogy olvasóik, illetve nézőik hitelesnek fogadják el ezeket a szövegeket. Ezért emelhették át az irodalomba és menthették át az ősi hiedelmek „tiltott" szövegeit, és helyezték velük szembe az apoteózis klasszicista ritmusát, a későbbi, az újra átélt, antik műveltségből származó hangvételt. Szent és profán -A magyar színjátszás európai gyökerei. Nemzetközi színház- és drámatörténeti konferencia. Eger, 2000. augusztus 23-26. János István: Szent és profán. In: Barokk színház - barokk dráma. Szerkesztette: Pintér Márta Zsuzsanna. Debrecen, 1997. 154. English Masques. London, 1897. (A Masque of Queensből vett összes idézetek ebből a kötetből származnak.)