Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN - Állami Déryné Színház, 1951-1975

310 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK nál fontosabbnak kell tartanunk azonban a Déryné Színház hasonló jellegű további működését. Eleven, pezsgő és forró színházi élményre van szükség, ha a falu közönségével egyáltalán el akarjuk fogadtatni az opera műfaját. Közvet­len, élő produkció szükséges ehhez és azt semmi a világon nem pótolja [...]. Ha nem adunk alkalmat a falunak, hogy megismerkedjék a vígopera műfajá­val, akkor nem fog megismerkedni vele, tehát nem is fogja soha megszeretni [...]. Hálával és köszönettel kell tehát nyugtáznunk mindazt, amit eddig kap­tunk e nagyszerű együttestől - és komoly segítségben kell részesítenünk őket, hogy eljövendő terveiket valóra válthassák." A tervek pedig már készen voltak, a következő években megvalósításra is kerültek: 1971-ben Donizetti Szerelmi bájitala, és Szeszélyes esküvő címen a Don Pasquale című műve; aztán 1972-ben a Hét erdő ördöge (Fra Diavolo), Auber vígoperája; 1973-ban pedig a már-már klasszikusnak számító magyar vígopera, Ránki György Pomádé király új ruhája című műve, végül a kedves Az eladott menyasszony, Smetana világhíres, népi hangvételű vígoperája. A címek felsorolása mögött - talán mondani sem kell - óriási munka rejlik, művészi igény és akarat, fáradságot nem ismerő, a nehézségeket lelkesedéssel legyűrő szenvedély. S ha a negyedszázad műsora ismertetésének kezdetén még jelenetecskékről, esztrádműsorokról kellett beszámolni s most így az ismerte­tés vége felé a világ zeneirodalmában is előkelő helyet elfoglaló remekművek előadásáról lehet krónikát írni - ez a nagy lendületű ív önmagában is jelzi azt a változást, az értékeknek azt a gazdagodását, amely a Déryné Színház eddig megtett útját jellemezte. in. Pedig az együttes lehetőségei, külső körülményei nem változtak, mert nem is változhattak ilyen arányokban. A színház régebbi iratai között található egy meghatározás azokról a technikai minimumokról, amelyek nélkül nem vállal­hatják az előadást Ezek szerint a színpadnak legalább három méter magasnak, öt méter mélynek és hét méter szélesnek kell lennie; külön férfi és női öltö­zőt kell rendelkezésre bocsátani a színház épületében, úgy, hogy a színpadot ne a nézőtéren keresztül kelljen megközelíteni; WC-nek és mosdónak ren­delkezésre kell állni; legalább 30 amperes árammérő kell; téli időszakban pe­dig a nézőtérnek, a színpadnak és az öltözőnek fűtve kell lennie. S ha korunk művészi és általános igényeire gondolunk, s azokkal hasonlítjuk össze ezeket

Next

/
Thumbnails
Contents