Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON 277 „Most, hogy ismét közelegsz, ó. Uram, Megkérdezendő, kettőnk dolga mint van, Mert hajdanán szerettél, úgy tudom, Itt láthatsz engem is csapatjaidban."

2

6 Színpadi ördög-figurával persze Paulay már pályája elején találkozott. 1855. március 31-én játszotta-énekelte Weber: Bűvös vadászában Max szerepét, akit Samiel, a Fekete vadász, igyekszik bűnbe vinni. Volt azután Paulay „Villámosi, sárkányok fejedelme" Munkácsi János Garabonciás diák című bohózatában (1860. február 20.). És éppen frissen szerződtetett tagja volt a Nemzeti Színháznak, amikor ott 1863. szeptember 2-án bemutatták Gounod Faust című operáját. Végül, mintegy másfél évvel a Tragédia bemutatója előtt, már az ő igazgatása alatt, 1882. április 25-én került színpadra Arrigo Boito Mefistofeles című operája.

2

7 De ezek egyike sem volt „Főangyal" vagy „Arkangyal". Van azután még egy forrásvidék, amelynek az ismeretét Paulay számára feltételezni lehet. Ez pedig a Faust és a Tragédia-illusztrációk területe. A Paulay-házaspár 1863 augusztusában érkezett Pestre. Az idő tájt jelent meg a Tragédia második, „tetemesen javított" kiadása Emich Gusztáv gondozásában. Ez volt az a kiadás, amely megihlethette Than Mórt (1828-1899), hogy megfesse azt a képet, amely a maga nemében valószínűleg a Tragédia első illusztrációja volt. Az „Űrben"-jelenetet ábrázoló, nagyméretű (173x202 cm) kép bal oldalán lebeg az ősz, nagyszakállú Földszellem, álló helyzetben: jobb keze lefelé mutat, baljával Ádám felé tesz védő mozdulatot. A mezítelen Ádámot nagy lebbenő fátyol burkolja. Jobbra mögötte, nagy jobb szárnyát Ádám feje fölé emelve röpül Lucifer: fekete haja középen beékelődik Hatalmas angyal-figura, Zichy Mihály jóval későbbi dinamikus alakjának méltó elődje.

28 Ezt a képet használta föl az Athenaeum Kiadó úgynevezett „népies" kiadása 1887-től: a zsebkönyv méretű, vászonkötéses kiadvány fedőlapját Than Mór festményének grafikai változata díszítette.

2

9 Ami a hazai Famí-illusztrációkat illeti: a Münchenben élő Liezen-Mayer Sándor (1839-1898) készített 1876-ban ötven szépia-kartont, amely a müncheni művészeti és iparművészeti kiállításon két teljes szobát megtöltött. Ezt az ötven kartonból álló sorozatot mutatták be 1881-ben a Tavaszi Tárlaton, tehát akkor, amikor Paulayban már javában érlelődött a Tragédia bemutatásának terve. Az illusztrációk közül négy olyan látható a Kossuth Kiadó 1995-ben megjelent kötetében,

3" amelyen a Mephistopheles-figura a mi szempontunk-